Az ember attól ember, hogy egy picit kívülről is képes önmagára és a saját életére tekinteni, és képes megtenni bizonyos tudatos lépéseket. Nem egyforma közegből érkezünk, nem egyforma a szocializációnk, de ugyanazokon az életszakaszon megyünk keresztül.

Kapcsolódó idézetek

1. Embernek lenni azt jelenti, hogy képesek vagyunk felvállalni a gyengeségeinket. Ha ezt megtesszük, a környezetünkben élők együtt fognak érezni velünk. Ruby Wax
2. Az ember, bár alapjában biológiai, de nem tisztán biológiai formáció, hanem biológiai és társadalmi formációk ötvöződésének egysége.
3. Embernek lenni azt jelenti, hogy tudjuk, változik az idő, és benne változnak a dolgok is. Alice Hoffman
4. Az ember soha nem egyetlen személy. Egyrészt az az ember, akivé válnia kell, másrészt az, aki legbelül valójában. Én még nem tudom biztosan, milyen emberré kell válnom, de azt már tudom, ki vagyok. Szerintem tökéletes kiindulópont az újrakezdéshez. Cecelia Ahern
5. Mi értelme azon merengeni, miért alakultak úgy a dolgok, ahogy? Az ember az, aki megteszi, ami tőle telik, és ezzel jól is vagyunk. Fredrik Backman
6. Én azt gondolom, hogy az ember legtöbbször úgy cselekszik, amilyen, és nem úgy, amilyen lenni szeretne. És aki ezt felismeri, és a különbséget megpróbálja áthidalni, egyedül az képes arra, hogy jobb ember legyen.
7. Amikor az ember fiatal, nagyon tudja, mit akar, mit nem, mert csak saját magára koncentrál, ahogy egy kamasznak kell. Aztán eljön egy pont, mikor kinyílik körülötted a világ, és rájössz, hogy ahány ember, annyiféle, és mindegyik másról szól. Angelina Jolie
8. Az ember nem csak egyéni életét éli, mint elkülönülő személy, hanem, tudatosan vagy öntudatlanul, kora és kortársai életét is. Thomas Mann
9. Az emberrel akkor történnek dolgok, amikor megérett rá. Hogyha van valamivel dolga, vagy valamit csinálnia kell, akkor el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor az alkalmas: ő is alkalmas, meg úgy minden alkalmas. Balsai Móni
10. Ha az ember elég felnőtt, akkor elég erős ahhoz, hogy szembenézzen a kudarcaival, és okuljon belőlük. Hihetetlenül sokat segít a fejlődésben. (...) Az ember nem sebezhetetlen, és nem tökéletes - jó, ha ezzel tisztában vagyunk. És ha ezt elfogadjuk, akkor a körülöttünk élőkkel is sokkal megértőbb és meghittebb lesz a viszonyunk. Kepes András