Az ember nem csak egyéni életét éli, mint elkülönülő személy, hanem, tudatosan vagy öntudatlanul, kora és kortársai életét is.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember attól ember, hogy egy picit kívülről is képes önmagára és a saját életére tekinteni, és képes megtenni bizonyos tudatos lépéseket. Nem egyforma közegből érkezünk, nem egyforma a szocializációnk, de ugyanazokon az életszakaszon megyünk keresztül.
2. Aki nem a saját életét éli, az nem magának, hanem a világnak él.
3. Élni csak az emberekkel együtt lehet, de ez korántsem jelenti azt, hogy el kell sorvasztanunk egyéniségünket, éppen ellenkezőleg, a magunkét ki kell bontakoztatnunk, a többiekét pedig meg kell tanulnunk megérteni. Vladimír Páral
4. Az ember nemcsak a fülével, hanem a lelkével is hall. A maga sajátos egyéniségével. Müller Péter
5. Az ember az önmaga alkotta emberi világban él. A létezés különálló, sajátos szférája ez, melynek mozgását az objektivált ember társadalmi világának törvényei szabják meg. Ágh Attila
6. Egy ember nemcsak önmaga él és hal meg. Továbbadja, ami benne rejlik, az utána jövőknek... Agatha Christie
7. Az embert nem csak a testi-lelki személyisége teszi, nem csak a neve meg a mestersége, hanem a környezete, az emlékei meg a múltja is, az ismerősei, a barátai, de még az ellenségei is. Závada Pál
8. Az egyének nem elszigetelten élnek, hanem normák egy nagyobb készletébe, szélesebb társadalmi dinamikákba és régóta fennálló közösségekbe ágyazódnak.
9. Az élet nem csak társadalmi szereplés, magánszereplés is. Magánügy. Magánélet. Lángh Júlia
10. Az ember nem csak az a személyiség, aki akkor és ott van a pillanatban, amikor én találkozom vele, hanem benne van az egész múltja is, csak én azt nem érzékelem.