Az ember csak élete utolsó percében készíthet mérleget, tarthat bûnbánatot, tehet őszinte vallomást, láthatja olyannak magát, amilyen valójában volt.

Kapcsolódó idézetek

1. Az őszinte bûnbánathoz elengedhetetlen, hogy az ember, amennyire lehet, jóvátegye a bûnét.
2. Az ember csak a saját idejében cselekedhetik.
3. Az ember végül rádöbben, hogy egész életében csak az volt az igazán értékes, örömteli és jó, amikor szeretett. És szerették. Müller Péter
4. Az ember csak akkor tanul meg valamit igazán értékelni, amikor már nem szerezheti vissza többé.
5. Az ember csak azokat a dolgokat képes értékelni, amiért meg kell szenvednie. Ha valamit túl könnyen megkap, nem is bánja annyira, ha elveszíti.
6. Akkor maradhat csak igazán ember az ember, ha kapcsolatban áll másokkal; aki magányosan, csak magára gondolva él, az egy idő után szegényesnek, sőt elviselhetetlennek találja életét, s különböző méltatlan módokon igyekszik jobbulást találni.
7. Amikor eljön az utolsó órád, jussanak eszedbe cselekedeteid, és lelkeddel mérlegeld azokat, csakis akkor nyílhat meg előtted a mennyek kapuja.
8. Az ember csak tetteivel formálhatja személyiséggé önmagát. Ancsel Éva
9. Csak olyasmire mondja az ember, hogy megbánta, aminek következményei befolyásolják az életét, vagy másokét, s ami lelkiismeret-furdalást hoz ki belőle. Gerlóczy Márton
10. Csak az ember halálakor derül ki, mi volt, ami igazán számított neki. Mi az, amiért feláldozná magát, amiért meg is halna, kit szeretett, és ki az, aki viszont szerette őt. Nincs túl sok irányításunk az életünk felett, de talán a végét mi írhatjuk meg.