Az ember, csupán azzal, hogy él, elromlik, és annyit veszít a tisztaságából, amennyit hatalomban nyer. Bármennyire is áttetsző egy forrás, mire folyammá duzzad, nem kerülheti el, hogy magával ne sodorja a sarat meg az iszapot.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember szabad: de megszûnik az lenni, mihelyt nem hisz szabadságában: és minél több hatalmat tulajdonít a végzetnek, annál többet rabol el saját szabadságából. Gian Giacomo Geronimo Casanova
2. Az ember győz a természeten - kivéve saját természetét: az ember, aki idejött, és rácsodálkozott arra, hogy ha belelép az iszapba, sáros lesz a cipője, folyamatosan azon van felénk, hogy ezt a kulturálatlan tájat mûveltté tegye.
3. Az ember, amióta ember, attól ember, hogy belemar a másik emberbe, rátapos és elnyomja, Istene a pénz, az arany, a hatalom, természete a gonoszság, a kapzsiság, az önzés. Cserna-Szabó András
4. Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá, amit készen kap, anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon ki. Olyan ez, mint a növények öntözése: a növény nem élhet víz nélkül, de nem sokat ér a vízzel, amit a leveleire öntenek, az lepereg róla, csak azt a vizet képes igazán felhasználni, amit a gyökerein keresztül maga szív fel.
5. Megfosztod az embert a szabadságától, a családjától, a magánéletétől, a méltóságától, akkor amije marad, az az idő, hogy főzze magát. Aztán végül a főzésből forrás lesz.
6. Az ember, amíg igazságos úton halad, addig bátran mehet minden veszedelemmel szemben. De mihelyt a ravaszsággal, az elfogultsággal, az egyéni becsvággyal akarja magát előbbre helyezni másoknál: előbb-utóbb elbukik. Wass Albert
7. Gyarló az ember, hajlamos a megfutamodásra, hiába szemez vele az ihlet.
8. Az ember élete olyan, mint a patak. Néha megzavarodik, és törve-zúzva kiárad, de mindig visszatér a mederbe. Fekete István
9. Amikor a hatalom az arrogancia felé visz, a költészet emlékezteti az embert a korlátaira. Amikor a hatalom leszûkíti az ember érdeklődési körét, a költészet idézi fel számára a létezés gazdagságát és sokszínûségét. Amikor a hatalom megront, a költészet megtisztít. John Fitzgerald Kennedy
10. Az ember sok mindent képes nélkülözni: az ennivalót, a vizet; de fény nélkül csak lekushad, és várja a halált, mintha a sötétség kiszívná minden életerejét. Simun Vrocsek