Az ember eredeti és örök igénye a Thanatosz, az állandóság, a változatlanság, a személyes létezés elpusztíthatatlansága.

Kapcsolódó idézetek

1. Az embernek a Minden kell. A teljes világra tapogatózik érzékenysége, félelme, vágyai, öröme láthatatlan csápjaival. Kell neki az alázat érzése meg a fölényé, kell neki a biztonság és a bizonytalanság, kell neki az erő és a gyöngeség ahhoz, hogy teljes legyen. Bodor Pál
2. Az ember: szintézis; a végtelenség és a végesség, az időbeliség és az örökkévalóság, a szabadság és a szükségszerûség szintézise. Sören Kierkegaard
3. Ellenállhatatlan igény él az emberekben a katarzisra. Arra a hitre, illúzióra, hogy bármennyi baj és szenvedés van is a világban, végül mégiscsak minden jóra fordul majd, mégiscsak van remény. E nélkül a hit vagy illúzió nélkül nehezebb volna az élet. Hankiss Elemér
4. Az ember örökkévalóságra vágyik, de csak a pótlékát kaphatja meg: az eksztázis pillanatát. Milan Kundera
5. Az emberekben helye van a hitnek, a meggyőződésnek, nem élhet ezek nélkül. Az ember szüntelenül kutat valami után, amivel a benne lévő ûrt kitöltheti. Bor Ambrus
6. Az önkifejezés az emberi természet uralkodó szükséglete.
7. Az ember legalapvetőbb érzelmi szükséglete a szeretet és a gyengédség iránti igény, és az a biztos tudat, hogy tartozik valakihez, aki őt fontosnak tartja. Gary Chapman
8. A kíváncsiság az emberi létezés lényege. Eugene Cernan
9. Az ember minden igazi értékét szükségszerûen s mindig maga szerzi, s amit az ember szerez, az eleven tulajdon, amely nem függ az uralkodó hatalom, a tömeg, a forradalmak kénye-kedvétől, a tûz, vihar, bankbukások veszélyétől, hanem örökké megújhodik az ember végső leheletéig. Ralph Waldo Emerson
10. Az ember alapvető érzelmi szükségletei a következők: igényli, hogy lássák, hallják, elismerjék, értékeljék, becézgessék (...). Szabadságra van szüksége ahhoz, hogy a maga útját járja, a saját tempójában fejlődjék, hibákat kövessen el, és tanuljon belőlük. Szüksége van arra, hogy elfogadja önmagát, másokat, és hogy a többiek is elfogadják őt. Vágyik rá, hogy életében az "én" és a "mi" elve egyaránt érvényesüljön. Igyekszik azzá az egyedi lénnyé válni, aki valójában. Leo Buscaglia