Az ember fokonként azonosul a neki szánt vagy rákényszerített szereppel, akár megfelel ez a szerep személyiségének, akár nem.

Kapcsolódó idézetek

1. A színész a szerepét kapja, vagy kéri, vagy kiharcolja, vagy csak egyszerûen úgy alakul. Szinetár Miklós
2. Van az úgy, hogy az ember megérzi, hogy követnie kell valamit. Vagy épp valakit.
3. Sok gondolat van az ember fejében, de nem mindent tud a szerepein keresztül kifejezni. Egyszer csak jön valami, és mindenképpen meg akarja valósítani. Békés Itala
4. Az ember azáltal is definiálja önmagát, hogy kikkel és miben vesz részt.
5. Az embernek hajlama van megvalósítani önmagát. Abraham Maslow
6. Az ember valahogy hozzászokik az élethez, amelyet él.
7. Mihelyt belép az ember a társas viszonyokba, egy mások által megírt, rendezett s az egyén által kissé átalakított szerepet játszik. Akár otthon, akár a munkahelyén - mindenképpen álarc van rajta. Ha szórakozik, ha "maradandót" alkot, az elképzelt szerep szerint cselekszik, beszél, gondolkodik. Rettenetes a végkövetkeztetés, de igaz. Nagy István Attila
8. Az ember hihet valamiben attól, hogy nem a szerint cselekszik. Joanne Ramos
9. Az ember sorsát az pecsételi meg, vagy inkább az mutatja meg, hogy miképpen vélekedik önmagáról. Henry David Thoreau
10. Az ember csinálja is azt, ami történik vele. Csinálja, hívja magához, nem engedi el azt, aminek meg kell történni. Ilyen az ember. Akkor is megteszi, ha rögtön, első pillanattól érzi és tudja, hogy amit tesz, végzetes. Tartják egymást, az ember és sorsa, idézik és alkotják egymást. Márai Sándor