Az ember legfeljebb egy, legjobb esetben maximum két területen lehet szakértő. Az újságírókat, akik tíz, húsz, harminc különböző témában is megszólalnak, nem lehet komolyan venni. Az elemzéseik, véleményeik és "átfogó magyarázataik" - még ha határozottan is adják elő őket - gyakran semmit sem érnek.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudósnak és az újságírónak más a feladata. Az újságírónak híreket kell közölnie. A tudósnak viszont meg kell próbálnia, legjobb tudása szerint, analizálni a valóságot. A valóság bonyolult, az analízis fáradságos. A legfontosabb fejleményeket ritkán lehet hírként közölni. Amíg hírnek számítanak, gyakran nagyon ingatag lábakon állnak. Mire nagyobb bizonyossággal vállalhatók, a hírértékük már elenyészett. A tudás növekedése organikus folyamat, türelmes építkezés, lépésről lépésre, évről évre, kutatótól kutatóig halad előre. A nagy és fontos "hírek" jelentőségét néha csak évekkel később értjük meg. Egyes esetekben évtizedek is eltelhetnek, mielőtt egy információ tudássá változik. Georg Klein
2. A televízióban elhangzó hírek sosem "igazak". De nem is lehetnek azok: a világban túl sok részlet és nézőpont találkozik, túl sok minden történik egyszerre. A televízió nem alkalmas arra, hogy minden tényt és véleményt felvonultasson. Egy tévés újságíró nem remélhet többet, mint hogy a tömegek ínyére való, reklámízû, tûzesetekről és bûnügyekről szóló anyagokat periferikusabb, mégis elemző jelegû hírekkel vegyítheti. Remélhetőleg jelentősebb részrehajlás nélkül. Seth Godin
3. A magyar média egészének talán legkártékonyabb szakmai tévedése, hogy túlbecsüli a közönség ismereteit, tényleges lexikális tudását, de súlyosan alábecsüli a befogadók intelligenciáját. Naponta számtalan olyan információ zúdul mindenkire, amit alapos ismeretek nélkül nem lehet megérteni. Ezért ezek a közlések hatástalanok. A befogadók elengedik őket. A közönség nagyon sok mindent megért, de nem szabad a nézőket érthetetlen szövegekkel elriasztani, mert az ember villámgyorsan elveszíti őket. Úgy kell írni, beszélni, mutatni, hogy mindez előzetes tárgyi tudás nélkül érthető és követhető legyen. Baló György
4. A tudomány nem az, amit gondolnak róla. Még a rangos szaklapokban megjelent munkák jelentős része is "junk", hibásan tervezett vizsgálatokból levont téves következtetések halmaza. Csak a kritikus szakértő képes eligazodni ezek közt, ezért a nagyközönségnek és a sajtónak nagyon óvatosnak, kritikusnak kellene lennie.
5. A szakember nem a közös mûveltség nyelvén szól a tényekhez, hanem minden tárgyhoz a maga nyelvén. (...) Az egyik terület elsőrendû tudósa laikus a másik területen.
6. Mit is jelent az, hogy szakértő? Nos, a szakértő az, aki pénzért, sok mellébeszéléssel megmondja azt, amit az ember amúgy is tud. Olyan, mint a meteorológus. Csabai Márk
7. A "tekintélyek" túl gyakran tévedtek a múltban. A jövőben sem lesz másképp. (...) A tudományban legfeljebb szakértők lehetnek, nem pedig tekintélyek. Carl Sagan
8. Furcsamód a szakemberek sem bíznak jobban a képességeikben, mint az átlagemberek, vagyis csak annyira önteltek, mint bárki más, nem jobban. Továbbá csekély összefüggés van önértékelésük és a teljesítményük között. Tudni és a tudásunkról is tudni nyilvánvalóan két különböző készséget jelent. James Surowiecki
9. A szakértők gyakran nem túl jók a kérdésfeltevésben, mivel tudják, hogy mely kérdéseket nem szabad feltenniük. Csakhogy szinte nincs olyan érdekes felfedezés, amely a "jó" kérdés feltevéséből születne - sokkal inkább az "ostobának" tûnő kérdésekből erednek. Erre vezethető vissza az is, hogy a szakértők gyakran viszonylag kevés kreativitást tanúsítanak, viszont meglehetősen hatékonyak. Beau Lotto
10. Sok mindent mondok, amit mindenki tud, és sokat, amit senki se. Talán mondok olyat is, amit senki nem is tudhat. Ilyen a tudomány, ilyen az élet. A megértésnek határai vannak. De legalább a határokkal ismerkedjen meg az olvasó! Teller Ede