Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A magyar média egészének talán legkártékonyabb szakmai tévedése, hogy túlbecsüli a közönség ismereteit, tényleges lexikális tudását, de súlyosan alábecsüli a befogadók intelligenciáját. Naponta számtalan olyan információ zúdul mindenkire, amit alapos ismeretek nélkül nem lehet megérteni. Ezért ezek a közlések hatástalanok. A befogadók elengedik őket. A közönség nagyon sok mindent megért, de nem szabad a nézőket érthetetlen szövegekkel elriasztani, mert az ember villámgyorsan elveszíti őket. Úgy kell írni, beszélni, mutatni, hogy mindez előzetes tárgyi tudás nélkül érthető és követhető legyen.

Baló György
🔮 Jövőkép 💍 Feleség
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Sajnos ma már a közönségnek is elveszett az a belső érzéke, hogy átadja magát egy meg nem tagadható folyamatnak, mert "érteni" akarja, amit látott, zavarja, ha nem tudja, mit és miért kellene élveznie. És ez az élet más területeire is igaz: mindent "érteni" akarunk, mert elveszítettük a kapcsolatot a valóság mélyebb tartalmaival, és azt hisszük, hogy intellektuális magyarázatok által kerülünk majd közelebb ezekhez. Vekerdy Tamás
  2. Az a tudáskészlet, amely magabiztosan kezeli a televízióban a tévés vásárlásokat és különbözteti meg a reklámokat a hírektől, önmagában nem alkalmas arra, hogy digitális bennfentesség nélkül hasonló magabiztossággal közlekedjen az üzenőfalon, azonosítsa a lekattintott tartalom forrását, ellenőrizzen információkat. Ma egyszerûen túlságosan sok tudásra van szükség ahhoz, hogy a polgár a nyilvánosság minden platformján eligazodjon. Pető Péter
  3. Az ember legfeljebb egy, legjobb esetben maximum két területen lehet szakértő. Az újságírókat, akik tíz, húsz, harminc különböző témában is megszólalnak, nem lehet komolyan venni. Az elemzéseik, véleményeik és "átfogó magyarázataik" - még ha határozottan is adják elő őket - gyakran semmit sem érnek. Rolf Dobelli
  4. A tudományellenesség alapja a tudatlanság. (...) A legnagyobb veszélyt ma éppen a média szereplőinek meghökkentő tájékozatlansága jelenti. Nem az a fontos, hogy a hír igaz legyen, hanem az, hogy szenzációt keltsen. Beck Mihály
  5. Kézenfekvő, hogy mit emészt fel az információ: befogadóinak a figyelmét. Következésképpen az információbőség figyelemhiányhoz és annak szükségéhez vezet, hogy a meglévő figyelmet hatékonyan osszuk meg a túlzott bővelkedő információforrások között, amelyek felemészthetik azt. Herbert Simon
  6. Az írni tudás legalább olyan fontos a 21. századi szakember életében, mint a beszélni tudás. Magunkat pontatlanul kifejezni annyi, mint magunkról - ismereteinkről, véleményünkről, gondolatainkról - torz képet nyújtani. Nógrádi Gábor
  7. Az ember megpróbálja értelmezni a világ dolgait, de ha nincs elegendő tudományos ismerete, akkor téves konklúziókra is juthat. Sokkal jellemzőbb ennél, hogy nem saját kútfőből magyarázzuk a dolgokat, hanem másoktól vesszük át a magyarázatokat. Manapság az interneten terjed a legnagyobb sebességgel a butaság. Boldogkői Zsolt
  8. Nem várható el, hogy mindenki mindent megértsen. A tudás egyenlőtlenül oszlik el a társadalomban, kevesen vannak, akik sokat tudnak, és sokan, akik keveset tudnak. (...) Az érzelmi intelligencia viszont egyenletesen oszlik el a társadalomban, akár a félelem, akár a remény érzéseiről van szó. Az a jó kommunikáció, amely a pozitív érzésekre alapozva teremti meg a befogadói közösséget. Csepeli György
  9. Körülbelül olyan a helyzet, mint amikor egy hormonzavar miatt elhízott embert azzal akarnak lefogyasztani, hogy elmagyarázzák neki az egészséges táplálkozás elveit. A tömeg nem egyszerûen azért hisz a médium természetfölötti képességeiben, mert nem veszi észre a csalást. Ez is kell hozzá persze, de nem ez a lényeg. Elsősorban azért hisz, mert eleve hinni akar. A médiumok és jövendőmondók (...) olyasmit nyújtanak az embereknek, amit azok a tudománytól és általában a mai racionalitástól nem kapnak meg: érzelmi biztonságot.
  10. Az olvasó mindig csak annyi kultúrát vesz magába az írói mûből, amennyit az ő kultúrája megbír, a saját bárdolatlan felfogásához alacsonyítja a mûremeket. (...) Visszaél azzal a ténnyel, hogy ismeri a betûket; azt hiszi, tud már olvasni is. Tulajdonképpen nem is volna szabad megtanítani olvasni csak azt, akiben megvan az a képesség, hogy igazán bele tudjon hatolni egy szép mû lényegébe. Schöpflin Aladár
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat