Ugrás a tartalomra
Az ember megteremtette a maga céljaira a természetes számsort, ez az ő alkotása, a számlálás és a számlálásból eredő mûveletek céljait szolgálja. De ha már egyszer megteremtette, többé nincs hatalma fölötte. A természetes számsor van, önálló létet kapott, többé nem lehet módosítani rajta, megvannak a saját törvényei, saját egyéni tulajdonságai, olyan tulajdonságok, amikre álmában sem gondolt az ember, amikor megalkotta. A bûvészinas káprázó szemmel áll a felidézett szellemek előtt. A matematikus "semmiből teremt új világot", azután ez a világ a maga rejtelmes, váratlan törvényszerûségeivel megfogja őt; most már nem alkotó, hanem kutató: a maga felidézte világ összefüggéseit, titkait kutatja.
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberi értelem és kultúra egy formális gondolati rendszert dolgozott ki a minták felismerésére, osztályozására és hasznosítására. Ez a matematika. Segítségével szervezve és rendszerezve gondolatainkat, rájöttünk egy nagy titokra: a természet mintái nemcsak arra valók, hogy csodáljuk őket, hanem egyben kulcsot is adnak a természeti folyamatokat megszabó törvények megfejtéséhez.
Ian Nicholas Stewart
-
A teremtő megteremtette a világot, és rábízta az emberekre, hogy rendezzék be a saját kívánságuk szerint. Mert az embernek szabad akaratot adott, de tudást nem. De milyen eredményt tud elérni az olyan lény, akinek akarata nagy, de tudása szinte semmi? Csupán célokat tud maga elé fölhalmozni, de a hozzájuk vezető utat már nemigen találja meg.
-
A matematika maga az átszellemültség, de a matematikus is ember: énje kívánja a kényeztetést. Semmi sem ösztönzi jobban az alkotókészséget, mint a halhatatlanság ígérete; azt pedig egy olyan tétellel lehet elnyerni, amelyik az ember nevét viseli.
Marcus du Sautoy
-
Egy matematikus azért foglalkozik matematikával, mert valami szépet lát benne, valami érdekeset, ami tetszik neki s ami felkavarja őt, gondolkodásra, elmélyedésre, álmodozásra készteti. A képzelet maga is információforrás.
Grigore Moisil
-
Az igazi matematikus mindig mûvész (...). És a matematikusok egyben alkotók is, egy ideális világnak, minden lehetséges világ legtökéletesebbikének a megteremtői.
Alfred Pringsheim
-
A matematikus is, a muzsikus is, végső fokon minden igaz mûvész, a dolgok belső absztrakt szépségét, harmóniáját, összefüggéseit igyekszik kifejezni. Mindegyik a maga nyelvén. A zenét sokan megértik. A matematikát kevesen. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének a matematikusnak ugyanolyan élményei az alkotás közben, ugyanolyan esztétikai élményei, mint amilyenek keletkeznek bennünk, ha valami nagyon szép zenemûvet hallgatunk, vagy amit átél a zeneszerző akkor, amikor rájön arra, hogy mi való ide, mi az az igazán szép.
Alexits György
-
Ahelyett, hogy az ember a környezetében lévő érdekes állatokat, növényeket figyelné, és arra vigyázna, hogy ezek a saját érdekében mindig fellelhetőek legyenek, történeteivel elképzelt világokat teremt Istennel, angyalokkal, démonokkal, képletekkel, imaginárius számokkal, egészen kicsi atomokkal és nagy bumm-mal.
Csányi Vilmos
-
A matematikus nem indulhat ki abból, hogy amit éppen csinál, vajon mire lesz jó. A matematikus csak abból indulhat ki, hogy valami szépet, valami fontosat, lényegeset akarok csinálni. Az alkalmazó szempontjából tekintve, a matematikust talán egy csavargyároshoz tudnám hasonlítani, aki tudja, hogy bizonyos fajta csavarokra föltétien szükség van. És akkor ilyeneket gyárt. Nem kérdezi, milyen gépbe vagy milyen épületbe fogják ezt a csavart felhasználni.
Alexits György
-
Az ember a tudományra rendszerint felfedezésként, a mûvészetre az emberi szellem találmányaként gondol, de a matematika egy "harmadik világ", és valamilyen rejtélyes módon mindkettő egyszerre.
Oliver Sacks
-
Az évszázadok során a matematikusok kollektív tudata megalkotta saját univerzumát. (...) Ez a matematikai univerzum nagyon is reális annak a számára, aki benne él. Az emberiség éppen a matematika révén hatolt be legmélyebben környező világa rejtelmeibe.
Ian Nicholas Stewart