Az ember mindig örül a környezetváltozásnak, amellyel együtt valami jóban reménykedik, vagy talán csak öntudatlanul visszaemlékezik a régmúltra, a nomád időkre.

Kapcsolódó idézetek

1. A természet változásával az ember mindig várja, hogy valami megváltozik az életében.
2. Az emberek gyakran szépítik meg a múltjukat, a nemzetek pedig gyakran szépítik meg a történelmüket. Hans Rosling
3. Az ember mindig reménykedik az emberi természetet illetőleg! Agatha Christie
4. A múlton merengve mindig a szép dolgok jutnak az eszünkbe. Hinni akarjuk, hogy akkor minden olyan volt. Margaret Eleanor Atwood
5. Az ember mindig reménykedik. Stephen King
6. Ilyen az ember természete - bármilyen rossz a helyzet, mindig reménykedik valami jobban.
7. Az ember mindig azt hiszi, hogy nagyszerû, csodálatos és gyönyörû dolgok rejtőznek az előtte álló években. Egészen biztos benne, hogy elérheti a hegy csúcsát, és egészen biztos benne, hogy mindig valóra válnak az álmai. Lucy Maud Montgomery
8. Az ember, ha öregszik, szeret visszatérni a múlthoz. Szeretné átérezni, amit régen érzett. Agatha Christie
9. Az ember mindig azt hiszi, hogy van ideje. Elisa Shua Dusapin
10. Az öregedő emberek mindig fiatalságuk korszakát dícsérik. Akkor minden szép volt, jó volt, nem úgy, mint most. (...) A természet így szoktatja lassan az embert, hogy majd ne nagyon fájjon itthagyni ezt a rosszat. Kemény Simon