Az ember, miután megtalálta a döglött orrszarvút, ha nem volt finnyás, két hétig jól volt lakatva, és annyi ereje maradt, hogy kénytelen volt találni magának valami - kezdetben hasztalannak látszó - kreatív elfoglaltságot. Ezt nevezzük mûvészetnek, amely megszülte az első szép és csak a faragás öröméért megszületett dárda- és nyílhegyeket, amik aztán - milyen meglepő - hasznosnak is bizonyultak.

Kapcsolódó idézetek

1. A mûvészet magával az emberrel együtt született meg, éppen ezért úgy kell tekintenünk rá, mint alapvető szükségletünkre. Számomra még ma is az a természetes, kerek és egész világ, ahol az emberek énekelnek, táncolnak, verset írnak, verset mondanak, rajzolnak, festenek, gyöngyöt fûznek, fát faragnak - és nem csak pénzt olvasnak. Véghelyi Balázs
2. Az ember, nincs mit tenni, rendkívül aktív lény. Nem nyugszik. Mindig kell neki valamit csinálni. Amíg a mindig csinálást az agráriumban lehetett kiélni, nem volt ezzel probléma, amikor az iparban, hát, az is kezelhető. Ám, amikor a múlt század hatvanas éveiben az ipari fejlődés abba a szakaszába ért, hogy az egyre bővülő termeléshez is sokkal kevesebb élőmunkára volt szüksége, akkor rengeteg ember felszabadult. Egy csapásra fellendült a szolgáltatások világa, és a mûkörmöstől az divattervezőig csomó olyan fura szakma jelent meg, ami nem állít elő semmi lényegeset, de részesedik az emberiségnek a termelés során előállított javaiból. Ami persze jó dolog, mert aki dolgozik, az nem hal éhen. Csakhogy a nélkülözhető szakmákkal egy időben megjelent még valami: a szabadidő. Ami egyrészt örömre ad okot, másrészt bizony probléma is, mert aki unatkozik, könnyen fordul a társadalom számára káros aktivitások felé. Csányi Vilmos
3. A mûvészet természeténél fogva valami olyat próbál megragadni, ami megragadhatatlan. Az ember minden mûalkotással eszközt teremt, hogy kifejezzen valamit, egyetlen dolgot, amiről a mûvészet eredetileg szól. Veres Attila
4. A mûvészetet a mindentől független, zabolátlan, szabadjára engedett emberi kreativitás, a folyamatosan megújuló és egyre finomodó, érzékszervekre és érzelmekre ható technikai tudás teszi elragadóvá. Szalay Miklós
5. A mûvészet tulajdonképpen egyfajta öngyógyítás a boldogtalanság enyhítésére. Nem való mindenkinek, és ezzel nincs semmi baj. Ha valakinek megfelel az, ami van, csak ül, és nem alkot semmit. A mûvész viszont elégedetlen, így mindig csinál valamit: megszólal, fest, vagy csak keresztbe teszi a lábát, és felkiált: ez a mûvészet! Wahorn András
6. A mûvészet valamennyire megtermékenyíti a legüresebb agyat is. A mûvészetnek az a hivatása, hogy magasabbrendûvé tegye az embert, látását élesítse, gondolatát mélyítse, érzését fogékonyabbá, egész elméjét elasztikusabbá tegye. Schöpflin Aladár
7. Az ötlet csak a folyamat kezdete. Ahhoz, hogy mûvészet legyen belőle, kell képzelet és kreativitás.
8. Az ajándékozásban is van mûvészet. Tehetség és tapintat kell hozzá, nem egyszer zsenialitás. A zseniális ajándékozó kezében minden arannyá válik: a legolcsóbb ajándékkal is tud örömet szerezni, mert - eltalálta. Gonda Béla
9. Nem kell félni senkinek, hogy a mûvészet elvont utakon is jár. A mûvészetet emberek alkotják, következésképpen ha az embernek megvan az alkotó képessége, a másik embernek megvan a befogadó képessége. Gadányi Jenő
10. A mûvészet az, mely legszemléltetőbben bizonyítja be: mily naggyá lehet az ember, ha a Természettel egyesülni tud s hogy milyen semmi egymagában, mikor elszakadt a Természettől. Lippich Elek