Ugrás a tartalomra
Az ember, nincs mit tenni, rendkívül aktív lény. Nem nyugszik. Mindig kell neki valamit csinálni. Amíg a mindig csinálást az agráriumban lehetett kiélni, nem volt ezzel probléma, amikor az iparban, hát, az is kezelhető. Ám, amikor a múlt század hatvanas éveiben az ipari fejlődés abba a szakaszába ért, hogy az egyre bővülő termeléshez is sokkal kevesebb élőmunkára volt szüksége, akkor rengeteg ember felszabadult. Egy csapásra fellendült a szolgáltatások világa, és a mûkörmöstől az divattervezőig csomó olyan fura szakma jelent meg, ami nem állít elő semmi lényegeset, de részesedik az emberiségnek a termelés során előállított javaiból. Ami persze jó dolog, mert aki dolgozik, az nem hal éhen. Csakhogy a nélkülözhető szakmákkal egy időben megjelent még valami: a szabadidő. Ami egyrészt örömre ad okot, másrészt bizony probléma is, mert aki unatkozik, könnyen fordul a társadalom számára káros aktivitások felé.
Kapcsolódó idézetek
-
Az embernek nincs hatalma a saját élete felett, nem szabad akaratunk irányítja létünket, nem vagyunk döntéshelyzetben, az életünk csak úgy megtörténik velünk, s mire észbe kapunk, már el is telt. Erre a végtelen unalomra azóta a kapitalizmus legkomolyabb iparágai épültek: szórakoztatóipar, tömegkommunikáció, vendéglátóipar, szexipar, turizmus, kábítószer-kereskedelem és még sorolhatnám. Õk az unalomûzők. Az unalomûzés több száz éve a legjobb üzlet.
Cserna-Szabó András
-
Az embernek fáradnia kell, dolgoznia kell arca verejtékével, akárki is az, és csak ebben van az élet értelme és célja, az ember boldogsága és gyönyörûsége. Milyen szép az élete a munkásnak, aki virradatkor felkel, és az úton követ tör, vagy a pásztornak vagy a tanárnak, aki gyereket tanít, vagy a mozdonyvezetőnek a vasúton... Istenem, mennyivel többet ér nem csak az ember, aki dolgozik, hanem a barom is, az igavonó ló is, mint az a fiatalasszony, aki délben ébred, aztán az ágyban kávézik, aztán két óra hosszat öltözködik!
Anton Pavlovics Csehov
-
A szórakoztatás nem választható el a mûvészettől, és az a mûvészet, amely nem szórakoztat, nem is igazi mûvészet. Társadalmi igény és feladat, hogy a munka is szórakoztatóvá váljon, hiszen amit az ember jókedvvel csinál, az mindig eredményesebb, mindig hasznosabb. Ami nem szórakoztató - legyen szó munkáról, mûvészetről, puszta időtöltésről - az nem is lehet értékes az emberek számára.
Bródy János
-
A legtöbb ember egy szakma, a legtöbb ember egész nap baromságokkal foglalkozik, a legtöbb ember egy munkahely. Bemegyünk, kijövünk, robotokként viselkedünk, amennyiben rendesek vagyunk. Aki pedig nem rendes, az sem tudott ember maradni. Ez a világ bedarálja az embereket, nincs esély a kibontakozásra. Ez a világ egy őrült kombájn, kattog a világ, gépiesedik.
Hazai Attila
-
Az ember egyre kapkodóbban él. Nem képes már tudomásul venni, hogy egy élethossz alatt alig néhány dologgal tud érdemben foglalkozni. Mindent akar. Habzsolna. Ebből aztán pokoli gyorsasággal egyre több mûvészeti irányzat, politikai ideológia, vallási hóbort, szokás, trend, divat üti fel a fejét. Gyorsabban nyílnak el, mint a legrövidebb életû virág, úgy lobbannak fel, mint a szilveszteri tûzijáték szikrái az újév egyetlen pillanatában.
Benyák Zoltán
-
A létfenntartáson túl kell, hogy legyenek tevékenységei az embernek. Ez lehet mûvészet, sport, hobbi, amiben megtaláljuk életünk magasabb rendû értelmét.
Erőss Zsolt
-
Az emberi lények képesek vágyakozást ébreszteni magukban jóformán bármely elképzelhető anyagi tárgy iránt. Ha tehát adva van egy modern ipari kultúra, amely jóformán bármit képes előállítani, akkor megérett az idő a végtelen igények tárházának megnyitására.
-
Az alkotás öröme nem valamiféle kiváltság, amely csak a nagy tudósokat vagy mûvészeket illeti meg. Minden ember, bármely foglalkozási ágban, alkotó munkát végezhet és átélheti annak szenvedélyeit, kereséseit, eredményeit és felfedezéseit, ha akarja ezt, és képes megvalósítani önmagát.
-
Az embernek szüksége van az izgalomra, kihívásra, és egy gazdag társadalomban minden könnyen elérhető. Az unalom veszélyes, ugyanis könnyen arra késztetheti a társadalmat, hogy az izgalmat, felelőtlen és tudatlan vezetőket követve, politikai kalandban és katasztrófapolitikában keresse.
Szent-Györgyi Albert
-
Az ember tervez, és tervez az ember egész életén keresztül, mind csak tervez. Ezt, meg azt. Mert szép az, tervezni. Az életben aztán úgysem az történik, amit az ember tervez, de az már szinte mindegy. A tervezésről úgysem szokunk le soha. A tervezés maga az élet. Addig él az ember, amíg tervezni tud. Mikor már az sincs meg, akkor... hát nincsen igazam?
Wass Albert