Az ember olyan papír, amit nemcsak saját sorsa ír tele, hanem olyanoké is, akiknek az életébe az ember belépett, még ha azok régen elmentek is már.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy levél nem mindig csak egy levél. A papírra írt szavak átitathatják a lelket.
2. Egy ember nemcsak önmaga él és hal meg. Továbbadja, ami benne rejlik, az utána jövőknek... Agatha Christie
3. Az ember hisz a sorsban, hitt benne mindig, és várta, és annyiféle ábrázatot kerekített rá, hogy előszámlálására nincs elég papír és idő. A sors annyira létezik, amennyire az embernek van rá szüksége, és szüksége van rá, ha másért nem, hogy neki tulajdoníthassa sikereit és balsikereit, és így tegye őket elviselhetőbbé felebarátai számára.
4. Az ember nem csak az a személyiség, aki akkor és ott van a pillanatban, amikor én találkozom vele, hanem benne van az egész múltja is, csak én azt nem érzékelem.
5. Az egyes ember sorsa csak annyiban személyes, hogy esetleg emlékeztet arra, ami már megvan az emlékezetében. Eduardo Mallea
6. A múltról való írás egy módja annak, hogy újraéljük, egy módja, hogy újra kihajtogatva lássuk. Papírdarabokra helyezzük az emlékeket, hogy tudjuk, mindig is létezni fognak. Nathan Filer
7. Az ember csinálja is azt, ami történik vele. Csinálja, hívja magához, nem engedi el azt, aminek meg kell történni. Ilyen az ember. Akkor is megteszi, ha rögtön, első pillanattól érzi és tudja, hogy amit tesz, végzetes. Tartják egymást, az ember és sorsa, idézik és alkotják egymást. Márai Sándor
8. Mindenkinek van egy élet-könyve, ahol a sors rója egymás után a sorokat, és más embereket is beleír a sorsunkba, egy-egy oldalt szentelve nekik. Az én könyvemben még a margóra is a te nevedet írta. Zakály Viktória
9. Akinek születésnapja van, új lapot nyithat az életében, olyan tiszta ilyenkor, mint amikor megszületett.
10. Az ember az, amit tesz, és amit maga után hagy. Terry Pratchett