Az ember tudatlansága néha nem csak hasznos, de gyönyörû is, miközben az úgynevezett tudás gyakran több mint haszontalan, sőt még visszataszító is. Ki a jobb, aki semmit sem tud egy témáról, és - ami rendkívül ritka - tudja, hogy nem tud semmit, vagy aki tényleg tud róla valamit, de azt hiszi, hogy mindent tud?

Kapcsolódó idézetek

1. Néha jobb nem tudni, mert úgysem számít, hogy tudsz-e valamit, vagy sem. A tudatlanság hasznos, a tudás gyakran csak kéretlen felelősség. Cecelia Ahern
2. Tudni, vagy nem tudni. Melyik félelmetesebb? Aki sokat tud, sokat veszíthet. Aki nem tud semmit, mindent elveszíthet. Lao-ce
3. Bizonyos dolgokat tudni éppoly szégyen, mint másokat nem tudni. Minden, ami az embert nem teszi bölcsebbé, erősebbé és boldogabbá, haszontalanság. Krisztina svéd királynő
4. A tudatlanság gyakrabban vezet önhittségre, mint a tudás: olyanok szokták határozottan kijelenteni, hogy a tudomány soha sem fogja ezt vagy azt megoldani, akik keveset tudnak, nem pedig olyanok, akik sokat. Charles Darwin
5. A tudatlanság gyakrabban vezet önhittségre, mint a tudás: olyanok szokták határozottan kijelenteni, hogy a tudomány soha sem fogja ezt vagy azt megoldani, akik keveset tudnak, nem pedig olyanok, akik sokat. Charles Darwin
6. Amikor a tudós nem ismeri a választ a kérdésére, akkor tudatlan. Ha már megsejti, hogy mi lehet az eredmény, olyankor bizonytalan. És amikor már teljesen, sőt fenemód biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor is van benne némi kétely. Richard Feynman
7. Tudni összehasonlíthatatlanul jobb, mint nem tudni, a tudás egyetlen morzsájáról való lemondás végzetes, és beláthatatlan azoknak az embereknek a szerencsétlensége, akik ezt a döntést, a tudásról való lemondás döntését meghozzák. Kornis Mihály
8. Talán nem azok a legokosabb emberek, akik annak képzelik magukat. Talán azok az okosak, akik tudják, hogy nem tudnak semmit.
9. A tudósnak egy csomó tapasztalata van a tudatlansággal, a kétellyel és a bizonytalansággal kapcsolatban, és azt hiszem, hogy ennek a tapasztalatnak igen nagy jelentősége van. Amikor egy tudós nem találja meg a problémával kapcsolatos feleletet, akkor tudatlan. Ha némi sejtése van arról, hogy mi lesz az eredmény, akkor bizonytalan. És ha állatian biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor még némi kételye marad. Kiemelkedő fontosságúnak találtuk, hogy a haladás érdekében el kell ismernünk a tudatlanságot, és helyet kell hagynunk a kétely számára is. A tudományos ismeret olyan állítások halmaza, amelyeknek bizonyossága különböző fokú - némelyek nagyon bizonytalanok, mások közelítőleg biztosak, és egy sem abszolút biztos. Richard Feynman
10. A tudást többre kell becsülnünk a tudatlanságnál, még ha nyugtalanít is bennünket, vagy ha utóbbi rövid távon kifizetődőbb. James Watson