Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az emberek nem tudnak szeretni. Inkább harapnak, mintsem csókolnak. Pofoznak, ahelyett, hogy simogatnának... talán azért, mert tudják, hogy a szerelem könnyen elmúlik. Hirtelen lehetetlenné, mûködésképtelenné válik. Így inkább megelőzik ezt a félelmüket és a vele járó vigasztalást, a keserûséget, a kiábrándulást, amik mindig ott vannak a háttérben.

💍 Feleség 🎖️ Katonatiszt
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Arra kell gondolni, hogy az embereknek mennyi komolyabb bajuk van, mint a szerelmi szenvedés. Meghal valakijük. Nincs mit enniük. Operálják őket. Tulajdonképpen szégyellni kellene szerelemtől szenvedni. Molnár Ferenc
  2. Az emberek soha nem szeretnek annyira, mint mondják. Egyszerûen nem tudnak. Csak emberek. Tele hazugsággal, szentimentalizmussal és félelemmel.
  3. A szerelem könnyen megőrjíti az embert. Ráveszi őt ostobaságokra. De a szerelem fájdalmas is lehet, mert tudják, nem ésszel választjuk a másikat. A szívnek nem lehet parancsolni.
  4. A szerelem szenvedés. Hogy elkerüljük a szenvedést, nem szabad szeretnünk. De akkor attól szenvedünk, hogy nem szeretünk. Woody Allen
  5. Milyen furcsa, hogy az emberek már nem is igen beszélnek szerelemről. Megszállottak, rabjává lesznek a másiknak, vagy a másikra vannak utalva - de semmi esetre sem vallanák be, hogy elveszítették az irányítást, ugyanis az a szó, hogy "szerelem", újabban egyet jelent a gyengeséggel. M. C. Beaton
  6. Annyi minden van, ami rosszabb a halálnál. (...) Ha nem szeretik az embert, vagy ő maga képtelen szeretni. Az rosszabb. Cassandra Clare
  7. A szerelmes ember ritkán tudja elkerülni a fenyegető csapdát. Számára ez az érzés az élet lényegévé, értelmévé válik. Pedig mennyi más is van a világon, ami naggyá teheti az embert, ami hozzásegítheti véletlen születését érdemessé nemesíteni! Kifejezheti önmagát a munkában, az emberekhez, a természethez fûződő kapcsolataiban. A szerelem nem bírja el a létigazolás terhét, szükségszerûen összeroppan alatta. Nagy István Attila
  8. A magunkfajta emberek nem esnek szerelembe; mi mély és koromsötét helyekre zuhanunk. A szerelem az, ahova felmászunk, lépésről lépésre. Hátrahagyjuk magunkat, feljebb és feljebb emelkedünk önmagunknál, és fohászkodunk, hogy bírjuk erővel.
  9. Az emberek - hidd el - csak szeretni akarnak valakit. Mindenkiben van egy nagy-nagy adag szeretet, mely nem találja helyét. Kosztolányi Dezső
  10. A szerelem súlyos csapás, mert a szabad ember rabbá válik miatta. Miként a nyíltól talált madár lehull a vadász lába elé, akképpen a szerelem nyilától talált embernek sincs már ereje, hogy elfusson az imádott lábacskák elől... A szerelem nyomorékká teszen, mert aki beleesett, szerelmesén kívül mit sem lát a világból... A szerelem szomorúság, mert ugyan mikor hull több könny, ugyan mikor sóhajtoznak többet az emberi keblek? Aki szeret, az már nem gondol sem a szép ruhákra, sem a táncra, sem vadászatra, sem a kockára, csak a térdét tulajdon két kezével átölelve epekednék nagy vágyódással, mint aki szívéhez igen közelálló szerettét veszítette el... A szerelem betegség, mert aki benne leledzik, akárha nyavalyába esnék, elhalványul az arca, beesik a szeme, remeg a keze, lesoványodnak az ujjai, és a halálra gondol, avagy tébolyultan, felborzolt hajzattal jár, a holddal beszélget, szívesen írogatja kedvese nevét az homokba, s ha azt a szél elfújja, azt mondja: "Szerencsétlenség"... és máris zokogni kész... Henryk Sienkiewicz
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat