Az emberi elme csupán egy bizonyos határig képes megbirkózni a dolgokkal, és amint átlépted ezt a határt... hogy is fogalmazzak? Mintha egy szobor újra az eredeti márvánnyá alakulna vissza: úgy vésheted és formálhatod, mintha a korábbi forma nem is létezett volna.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember teljesítményének, legyen bármilyen rendkívüli adottságokkal megáldva is, határai vannak, és minél inkább előtérbe helyezi magát a mûvész, annál inkább korlátozottá válik.
2. A szobrászat nem olyasmi, amit elhatározunk, és sikerrel véghezvisszük. A szoboralkotás hatalmába keríti az embert, nem hagyja nyugton, gyötri, üldözi, úgyhogy előbb-utóbb kénytelen kiegyezni vele. Akkor egy rövid ideig megpihenhet, amíg újra nem kezdődik az egész. Agatha Christie
3. A fejlődéshez az embernek újra kell alkotnia önmagát, és nem alkothatja újra önmagát szenvedés nélkül. Mert ő a márvány és a szobrász egyaránt.
4. Képtelenség ábrázolni az ábrázolhatatlant. Egyetlen dolgot tehet az ember, hogy megpróbálja mûvészi formában visszaadni a lényegüket. Stanley Kubrick
5. Ugyan ki dönti el, hol a határa annak, ami még ésszel felérhető? Én döntök saját korlátaim felől? Bizony! És ha nem eszkábálok korlátokat? Akkor szabad maradok. Vavyan Fable
6. Rajzolni annyi, mint utat törni egy láthatatlan vasfalon át, amely elválasztja azt, amit érzel, attól, amire képes vagy. És hiába ütöd akármilyen erővel a falat, azzal nem érsz semmit. Lassan, türelmesen, reszelővel kell átvágnod magad.
7. Van, hogy az elme annyi sérülést szenved, hogy az őrület határára kerül. (...) Van, hogy a valóság nem más, mint puszta fájdalom. Hogy megszûnjön a fájdalom, az elme hátat fordít a valóságnak. Patrick James Rothfuss
8. Míg az emberi intelligencia néha képes kreativitásában és kifejezőerejében szárnyalni, az emberi gondolatok nagy része nem eredeti, hanem kicsinyes és behatárolt. Ray Kurzweil
9. Minden korlátozza az embert, de semmi nem állítja meg. Egy válasza van: átlépi. A lehetetlenség határvonala mindinkább hátrahúzódik. Victor Hugo
10. Az ember nem vághatja ki magából a múltját. Az ember a múltjából van gyúrva, mint a szobor az agyagból.