Az emberi fejlődés legkritikusabb időszaka a fogantatás utáni első ezer nap.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden sokkal bonyolultabbá válik onnantól, hogy a gyerekek megszületnek. Az ember életének legszörnyûbb napja, amikor az első világra jön. Az addigi életednek vége. Sosem tér vissza. De aztán a gyerekek megtanulnak járni és beszélni, és onnantól az ember csak velük akar lenni, mert kiderül, hogy ők a legcsodálatosabb lények a világon.
2. Az embernek egészségesen kell kezdenie az életet. Felnőttkori egészségünkben kulcsszerepet játszik az étel, amit az anya fogyaszt a terhessége alatt, valamint az a környezet, amely az utódot körülveszi életének első ezer napja során. A kérdés tehát az, hogy miért nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy a várandós nők és a gyermekek megfelelően táplálkozzanak.
3. Az ember fejlődése olyan, mint a hőre keményedő mûanyag. Kezdetben még puha, lágy, formálható, később aztán már minden hatásra törik. Ranschburg Jenő
4. Azt hiszem, fontos közel maradni a gyerekkorunkhoz. A gyerekkor az ember legfontosabb időszaka.
5. Minden születő nap egyeseknek az első, másoknak az utolsó napja, de a legtöbb embernek csak egy nappal több. José Saramago
6. Az embernek nagyjából hetven éve van ezen a földön, vagy annyi se. Ez elég kevés idő ahhoz, hogy megengedhessük magunknak, hogy rosszul érezzük magunkat, és bent ragadjunk olyan helyzetekben, amelyek akár százszázalékosan rosszak.
7. Néha a legrosszabb napok tanítanak a legtöbbet arról, mi kell a fejlődéshez.
8. Azt mondják, hogy a súlyos veszteség utáni első év a legkritikusabb. Ez eufemizmus; a veszteség az őrület saját jogú hajtása, és nincs, ami enyhülést hozhatna ellene. Nem lehet megúszni; a gyászon csak egyetlen módon lehet túljutni: meg kell élni. Felkelni minden reggel, arra várva, hogy mikor fekhetünk már le, aztán megismételni ezt, újra és újra. Amíg egy szép napon arra nem ébredünk, hogy partot értünk.
9. Tizenkét nap után jön el a holtpont. Az emberek ennyi ideig képesek az alkalmazkodásra, ezt követően követelik a szabadságukat, és minden apró konfliktus hatalmassá dagad. Elkezdődik a hibák keresése, egymás furkálása. Kordos Szabolcs
10. Fenntarthatósági szempontból ez a legrosszabb, amit tehetsz - rosszabb, mint két nappal a lejárat után kidobni az élelmiszert, rosszabb, mint évente háromszor Ausztráliába repülni, rosszabb, mint puszta hiúságból és unalomûzésből ruhákat vásárolni -, ha gyereket vállalsz. Minden emberi lény hatalmas teher, egy test, amelyet meg kell szülni, aztán kilencven éven át melegen kell tartani, szállítani kell, javítani és karbantartani. Lehet úgy érvelni, hogy a gyerekekre szükség van az emberiség fennmaradásához, de a bolygó már így is túlnépesedett, és azok számára, akiknek ilyen igényeik vannak, bőven akadnak olyan gyerekek, akiket örökbe fogadhatnak, nevelhetnek, és akik társaságot jelentenek. Jens Liljestrand