Az emberi megismerés nem szorítható korlátok közé. A teológia utóvédharcaira, amelyek során újra és újra azt kívánja elhitetni velünk, hogy tudásunk egy meghatározott horizontját véglegesnek kell tekinteni, mert azon túl a természetfölötti szférája kezdődik - eleve kudarc vár. Ezt a kudarcot hovatovább a legbonyolultabb érvelések sem tudják elrejteni a tárgyilagosan ítélő gondolkodás elől.

Kapcsolódó idézetek

1. A biológiában semmi nem kristálytiszta, minden túlságosan összetett, felfoghatatlannak tûnő, és amikor az ember már-már azt hiszi, hogy valamit végre megértett, elég lehántania egy újabb réteget, hogy újabb problémákkal szembesüljön. A természet beláthatatlan; a természet természetfölötti.
2. Amint felhagynánk a kozmikus tudásunk bővítésével, azt kockáztatnánk, hogy visszatérünk azokhoz a túlhaladott és gyerekes gondolatokhoz, melyek szerint a világ képletesen és a szó szoros értelmében is körülöttünk forog. Egy ilyen sivár világban az anyagi javakat hajhászó, fegyverkező emberek a szûk látókörû, előítéletes gondolkodás áldozataivá válnának. És ezzel az emberiség tudásvágya egészen addig ki is lehelné a lelkét, amíg fel nem emelkedne egy új, tudásra szomjazó civilizáció, amely rettegés helyett ismét csodálattal adózna a kozmikus perspektíva előtt. Neil deGrasse Tyson
3. Látóhatárunkon messze túl (...) szó szerint végtelenül nagy terület lehet, ahol a körülmények minden lehetséges kombinációja megvalósulhat - és csakugyan végtelenül gyakran ismétlődhet. (...) Ez a kilátás óva inthet minket a tudományos önhittségtől - attól, hogy eltúlozzuk, mennyit is érthetünk meg valójában a természet bonyolultságából. Martin Rees
4. A természet új és új feladatot állít a kutató elme elé: a már ismert még ismeretlen, de megismerhető jelenségek felé tár ablakot. Így válik a megismerés végtelen folyamattá, amely egyszersmind az ember szakadatlan diadalának sorozata.
5. A teológia a megismerhetetlen megmagyarázásának a kísérlete olyan fogalmakban, amelyeket nem érdemes megismerni. Henry Louis Mencken
6. Aki lelkesen átvág valamely tudományág területén, végül azt tapasztalja, hogy az nem végtelen, és nem elegendő számára, amiért is más tudományágakhoz kell fordulnia, össze kell ötvöznie őket egymással, csakhogy közülük a többség a tehetetlenség határát elérve, vállat von: - Ez a helyzet! -, mások dühöngve ütköznek neki a környező falaknak. Nehezen nyugszunk bele a tehetetlenség szomszédságába.
7. A természet megismerésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy jelenségeit a valóságos összefüggések, és ne a tőle idegen antropomorf elképzelések alapján értelmezzük. Ennek fokozatos megvalósulása során az embernek nemcsak a kutatás nehézségeit kell legyőznie, hanem azt a visszahúzó erőt is, melyet a vallásos világnézet jelent.
8. A teológia feladata nem az, hogy isteni misztériumokat fejtsen meg, hanem, hogy megmutassa, hol van és mi a misztérium. Azután hagyjon magamra a minden emberi elképzelést felülmúló, végtelen és transzcendens, ugyanakkor abszolút személyes Istennel. Barsi Balázs
9. A világot nem szabad a megértés határai közé beszorítani - miként az eddig az emberiség gyakorlata volt -, hanem a megértés korlátait kell kitágítani, hogy befogadhassuk a világnak a kutatás során feltáruló képét. Francis Bacon
10. A tudomány kijelentési területének megvannak a maga határai, amit sajnos gyakran figyelmen kívül hagynak. A megismerés és a magyarázat lehetőségei csak addig terjednek, ameddig a materiális világ folyamatai mérhetők. Ahol azonban ezeket már sem megmérni, sem számokban kifejezni nem lehet, ott ezek a tudományok számokban már semmit sem tudnak megmagyarázni. Ezért a természettudomány nem lépheti át a számára kiszabott határokat, mert különben megszûnik tudomány lenni, és puszta spekulációvá lesz. Ezért a világ eredetével vagy végével kapcsolatban a tudományok nem jelentenek információs forrásokat. A halál falán túli kérdésekről sem adhat felvilágosítást semmiféle tudomány.