Az emberi szellem hiába próbál túllendülni a látható világ határain; mindig ide kényszerül visszatérni.

Kapcsolódó idézetek

1. A múlt szellemei mindig hatnak ránk, hiába akarunk tovább lépni, nem egyszerû.
2. Az emberi természet ismétli önmagát. Boris Vallejo
3. A korlátok közé zárt szellemek mindig csak a mások korlátait ismerik fel. Jack London
4. A lélek kirepül; újra meg kell találnia testi burkát és visszafoglalnia azt. Steven Pressfield
5. Az ember egyoldalú képzelete mindig a maga mintájára festi ki a világot.
6. A természet mindig túljár az ember eszén. Gerardus `t Hooft
7. Az ember ragaszkodik az ellenségeihez, akik minden este ugyanazzal a gonosz, fagyos, kaján tekintettel fogadják, ragaszkodik a falhoz, amelyről mindig törvényszerûen visszapattan, ragaszkodik az idegenség légköréhez, amelyben jobban önmagára eszmél, mint barátok között, ragaszkodik az őserdőhöz, amelyben eltéved. Hevesi András
8. El kell ott vesznie a léleknek, ahol nem szárnyalhat szabadon. Újházy László
9. Az ember elutazhat a világ végére, elbújhat bárhová az idők végezetéig, de sehol sem szabadulhat meg a kötelességeitől, nem rázhatja le múltját.
10. Minden korlátozza az embert, de semmi nem állítja meg. Egy válasza van: átlépi. A lehetetlenség határvonala mindinkább hátrahúzódik. Victor Hugo