Ugrás a tartalomra
Az emberi szívek éppúgy egymás körül forognak, mint az ég csillagai. A magányos ember mindig azt érzi, hogy nincs beilleszkedve a világrendbe.
Kapcsolódó idézetek
-
Lásd a hajnalcsillag is sokadmagával él a mindenség határtalan terében. De ő maga mégis egy közöttük s a maga külön pályáján halad. Az ember is örökkön különvalónak érzi magát.
Gárdonyi Géza
-
Mindenkinek megvan a maga társa. Mintha a két lélek egy volt volna, ott, ahonnan minden élet ered, s két testbe osztottan fújták volna alá, hogy itt éljen a földön, ezen a rendetlen csillagon. S a két léleknek keresnie kell egymást. Meg kell találnia egymást, különben örökre hiányzik a szívének a fele. S ha meg nem találja egymást, s nem a maga felével egyesül, holtáig érzi a tévedését, szívének a hiányosságát, csonkaságát.
Gárdonyi Géza
-
Csak azok az emberek érzik boldognak és biztonságban magukat, akik számíthatnak valakire, és tudják, hogy nincsenek egyedül ezen a világon. A magányos emberek soha nem boldogok. A globalizáció roppant magányossá teszi a bolygót.
Vandana Shiva
-
Szívem alatt ragyogsz. A csillagok csipkéje
remeg az ablakon. Érzed? Ez itt
a szív állandóan üres edénye,
pedig örökké csak merít, merít.
Váci Mihály
-
Az emberi szív ingatag. Nincs olyan, hogy örökké. A szerelem gyûlöletbe fordul, a szenvedély közönnyé hidegül, a csalódottságból hála lesz, a neheztelés megértéssé szelídül.
-
Vannak az életben állapotok, melyekben a magány szükséggé válik; ha szívünk érzi, hogy gyönyöre nagyobb mintsem hogy valaki megfoghatná, vagy hogy boldogsága romjain állva sejdíti, hogy keservét senki sem értheti: a szív inkább magába vonul vissza, inkább magánosan hordja nehéz terhét, minthogy idegennel osztaná.
Eötvös József
-
Úgy érzem, nem illek ebbe a világba. Nem tartozhatok egy olyan világba, ahol végül nem vagyunk együtt. Vannak párhuzamos dimenziók, amikben ez nem történt meg, ahol én veled vagyok, te pedig velem, és bármelyik világ is az, a szívem abban él.
-
Nincs a világon elszigetelt individuum. Aki elsáncolja magát, megsért egy közösséget. Aki szomorú, elszomorítja a többieket.
Antoine de Saint-Exupéry
-
Az emberi szív képtelen csak szenvedni, mint ahogy képtelen csak örülni, olyan ember, aki folyton kacagna, éppúgy nincs, mint ahogy nincs olyan, aki folyton tudna zokogni.
-
Mint minden ember, te is külön Mindenség vagy. A szeretet néha összeköt másokkal - de lazán. Saját Napod körül forogsz. Ha így van - márpedig így van! -, fontos, hogy figyelj a Napodra.
Müller Péter