Nincs a világon elszigetelt individuum. Aki elsáncolja magát, megsért egy közösséget. Aki szomorú, elszomorítja a többieket.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember nem magányos lény. Nem képes pusztán magában helytállni. Vannak pillanatok, amikor a gyengeség egyáltalán nem szégyellni való.
2. Aki nevet, azzal együtt nevet a világ. Aki sír, az egyedül sír.
3. Az ember társas lény, nem magányra termett. A magány csak kétségbeesést szülhet. Jules Verne
4. A gyûlölködő ember, (...) az boldogtalan. Aki nem gyûlölködik, aki el tudja fogadni, meg tudja szeretni az embereket (...), az nem lesz boldogtalan, és nem lesz magányos. Hadas Krisztina
5. Az egyedüllét nem feltétlenül jelent magányt. Az ember tömegben is lehet magányos.
6. Az ember tömegben tud magányos lenni, de egyedül nem. Morton Moyes
7. Az egyén nem egyedül létezik, és erre nem is lenne képes. (...) Létét más embereknek - elődeinek és kortársainak - köszönheti. Része a nagy egésznek. (...) Bármi történik is az egyénnel, az valójában az egész közösséggel történik, és bármi történik is a közösséggel, az valójában az egyénnel történik.
8. Az emberi szívek éppúgy egymás körül forognak, mint az ég csillagai. A magányos ember mindig azt érzi, hogy nincs beilleszkedve a világrendbe. Gárdonyi Géza
9. Senki sem különálló sziget. Szükségünk van azokra, akik szeretnek bennünket. És azokra, akik gyûlölnek. Szükségünk van a többiekre, hogy életre keltsenek, hogy értelmet adjanak életünknek, érzéseinknek. Pierce Brown
10. Az egyedüllét nem feltétlenül jelent magányosságot, és ezt fordítva is elmondhatjuk: lehet, hogy rengeteg emberrel van körülvéve, mindenki beszélget, zsörtölődik, és a figyelmét akarja, és mégis maga a legmagányosabb ember a világon.