Az emberi tudomány olyan, mint létrehozója, az ember: mulandó. Ezért van az, hogy minden tudományszak örökös hullámzáson, változáson - korszerû kifejezéssel - "fejlődésen" megy keresztül; a Szent Szellem beszéde azonban nem változik, mert magától a változatlanság atyjától, Istentől származik (...). Az isteni tudományoknak egyetlen "tankönyve" van, a Szentírás, tanítója a Szent Szellem, a tanítás tárgya is mindig ugyanaz!

Kapcsolódó idézetek

1. A nyelv, az embernek ez a kincse, és nyelv helyes használata (...), szent mûalkotás. És az, hogy a nyelv az idővel változik, átalakul, elfelejtődik és újjászületik (...), mit sem változtat a tényen, hogy az ember csak úgy szerezheti meg a nyelvvel való játék és a nyelv megváltoztatásának jogát, ha előzőleg elismeri teljes alávetettségét. Muriel Barbery
2. Az emberiség egyetlen nagy tanítómestere a történelem. A nevek, a helyszín változnak, a haditechnika fejlődik. De egyetlen dolog, csupán egy, ugyanaz marad - az emberek természete.
3. A tudományt nem újonnan teremti meg minden új nemzedék, a tudomány olyan, mint a folyton égő fáklya, amely nemzedékről nemzedékre száll. Világos, mi a kötelességünk azokkal szemben, akik átveszik tőlünk, s továbbviszik ezt a fáklyát: segítenünk kell őket, de ne diktáljunk nekik, mert a dogmatizmus ártalmas, gátolja a tudomány fejlődését és még inkább a tudósok nevelését.
4. A szellem nem tudás, nem intelligencia, nem mûveltség, nem okosság, a szellem a világelemek közül az egyetlen, amely számára nincs lehetetlen, amely bármit akar, meg tudja tenni. Szellem nélkül élni reménytelen lenne, mert a szellem a világelemek közül a teremtő. Hamvas Béla
5. Minden, amit a tudomány hirdet, ellentéte annak, amit a vallás hisz. A vallás teremtésről beszél, a tudomány fejlődésről; a vallás mereven elválasztja az élőt az élettelentől, a tudomány megtalálja az átmenetet és a kettő egységét; a vallás egyszer s mindenkorra megszabott erkölcsöt hirdet, a tudomány változó, a társadalmi berendezkedéshez alkalmazkodó etikát ismer, s míg az előbbi a túlvilági üdvösséget tekinti az ember végcéljának, addig az utóbbi itt a földön kívánja megvalósítani a lehető legtöbb embernek lehető legnagyobb boldogságát.
6. Isten a végtelen bölcsességhez illően úgy rendezte el a dolgokat, hogy a mûveiben hallhatjuk a hangját. Tanítja azokat, akik észreveszik, elénk tárja és megmutatja az isteni misztériumokat és mindazt, ami közvetlenül hozzá és spirituális birodalmához tartozik. Isten mûve nem más, mint Isten kedves hangja vagy anyanyelve, amellyel az intelligens lényeket tanítja a hozzá tartozó dolgokra. Jonathan Edwards
7. A költészet az egyetlen emberek által gyakorolt mesterség, amit nem kell és nem lehet sem tanulni, sem megtanulni. Nincs és sosem volt iskolája (legfeljebb a "történetírás", az "irodalomtörténet" kreált számára utólagos "iskolákat"). Ez a tanulatlanság és tanulhatatlanság lehet az emblémája. És ez az, ami (ily módon mûveletlen) mûvelőit - mindenféle távoltartások ellenére - összetartja. Valamint az, hogy mindenütt a világon (a mi általunk ismert világon) mindenütt létezik térben és időben, mindenkor és mindenütt. Valamint az, hogy nem csak tanultsága nincs, hanem eszközei sincsenek. Pontosítva: nem lehet tudni, miképp és hogyan keletkezik. Somlyó György
8. Az Igén kívül keresni a Szellem megnyilatkoztatásait mindig őrültséghez vezet. Az Ige tanítása a Szellem késztetése nélkül pedig csak halott, erőtlen vakhitet és vallásos formalizmust eredményez.
9. Egy természettudományi mû nem az örökkévalóságnak szól. Az adott kor tudományát építi, ahhoz viszonyul, és annak a keretei között marad akkor is, ha esetleg forradalmian új eszméket tartalmaz. A tudomány az örök emberi érzéseket és kérdéseket hivatalból elkerüli. A természettudós írásmûve akkor is nagyon gyorsan elavul, ha gondolatai, felfedezései sokáig fennmaradnak. Mérő László
10. A tudomány az egyetlen olyan módszer, melynek segítségével hiteles ismereteket szerezhetünk a világról. Ennek oka abban rejlik, hogy a tudomány nem megkérdőjelezhetetlen "szent" tanokon vagy ellenőrizhetetlen népi bölcsességeken alapul, hanem azon az eszmén, hogy a világ pusztán elméleti úton nem ismerhető meg; kísérleteket vagy megfigyeléseket kell tennünk ahhoz, hogy helyes elképzeléseket alkothassunk róla. Boldogkői Zsolt