Az emberiség kalandvágyó és felfedező faj, sohasem elégszik meg azzal, amit már elért, és mindig távolabbi célok felé tör.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember az a fajta élőlény, amely élete során szüntelenül reménykedik, jövőjéről képzeleg, s azért küzd, hogy ezt beérhesse. Képlete: a reménybe ágyazott lét. Déry Tibor
2. Az ember mindig csak előrenéz, a vélelmezett cél felé, és soha nem oldalra, ahol azok a pillanatok vannak, amelyekért érdemes útra kelni. Daniel Glattauer
3. Az emberi eszmélés mindig új és új világokat fedez fel, de sokáig nem időzhet benne, mert vonzza a nem ismert célja. Egyetlen, világokon átívelő gondolatunk van, ami nem változik. Az, hogy nem vagyunk egyedül. Müller Péter
4. A felfedezés vágya, az új távlatok meghódításának örök késztetése az emberiség egyik legalapvetőbb vonása. Ez az oka annak, hogy fajunk és közeli rokonai egyetlen evolúciós szempillantás alatt óriási számban népesítették be a földet. Ez a hajtóerő formálta meg a migráció, a kereskedelem, a gyarmatosítás és a háború több évezredének ostoba, kaotikus és gyakran igazságtalan termékét, a modern világot.
5. Az ember olyan, hogy sohasem elégedett. Mert amikor megízlelt valami jót, megismerte a siker érzését, akkor még többre, még tovább vágyik. Szőkefalvi-Nagy Béla
6. Az emberi faj egyedei a bőrük színétől az életmódjukon át a vallásukig nagyon sok tekintetben különböznek. Ám az emberre általában igaz, hogy kíváncsi, eszes és kreatív, ugyanakkor rombolni is tud, fantasztikus hőstettekre, ámde elképesztő gonosztettekre is képes.
7. A tudós feladata a keresés, szüntelen kutatás. És ha talált valamit, ha felért egy csúcsra, akkor látja csak, milyen nagy terület nyúlik előtte, amely még teljesen ismeretlen, feltárásra, kutatásra vár. Szóval, ha a keresés sikerrel jár, akkor egyre több és több keresnivalót talál. Nem tudom, végére ér-e ennek valaha az emberi tudomány, más szóval, lesz-e valaha idő, amikor mindent tudni fogunk, amit tudni érdemes. (...) Mindinkább az a meggyőződésem, hogy az ember sohasem jut majd a tudomány végére, sőt ellenkezőleg, minél többet tudunk, annál kevesebbet ismerünk ahhoz képest, amit ismerni szeretnénk.
8. Az ember számára nincs pihenés, és nincs vég, folytatnia kell hódítást hódítás után. És amikor meghódította az ûr minden mélységét, és az idő összes rejtélyét, akkor is csak a kezdetnél tart majd. Herbert George Wells
9. Minden emberi lényben van valami, ami nem szereti a korlátokat, valami, ami arra vágyik, hogy határtalanná váljon. Ilyen az emberi természet: mindig arra vágyunk, hogy többé váljunk, mint amik jelenleg vagyunk. Nem számít, hogy mennyit érünk el, mindig valami többé szeretnénk válni. Ha mindezt közelebbről szemügyre vennénk, akkor felismernénk, hogy ez a vágyódás nem a többre, hanem a mindenre irányul. Mindannyian azt keressük, hogyan váljunk végtelenné. Az egyetlen gond, hogy ezt fokozatosan, lépésről-lépésre próbáljuk elérni. Sadhguru
10. A lélek terjeszkedni akar; kalandokra szomjas, új formákra törekszik. Virginia Woolf