Az embernek három korszaka van: ifjúság, felnőttkor és a "remekül nézel ki".

Kapcsolódó idézetek

1. Az életnek három szakasza van: fiatalság, középkor és a "milyen jól néz ma ki". Ann Patchett
2. Az embernek több korszaka van. A tanulás, a pályán való elindulás és a párkeresés éveit "én-korszaknak" nevezem. Amikor megismertük azt, akivel le tudjuk élni az életünket, kezdetét veszi a "mi-korszak". A család bővülésével, a gyerekek megszületésével pedig automatikusan az "ők-korszak" lép életbe.
3. Húszévesen olyan az arcod, amilyennek a természet teremtette. Harminc évesen olyan, amilyenre az élet formálta. De ötven évesen olyan, amilyet megérdemelsz. Coco Chanel
4. Életünknek csak egy kis szakaszában vagyunk fiatalok, mégis úgy tûnik, mintha örökké tartana. Az évek múltán pedig, ahogy öregszünk, egyre gyorsabban halad, így végül a két időszak egyenlővé válik.
5. Amikor az ember fiatal, nagyon tudja, mit akar, mit nem, mert csak saját magára koncentrál, ahogy egy kamasznak kell. Aztán eljön egy pont, mikor kinyílik körülötted a világ, és rájössz, hogy ahány ember, annyiféle, és mindegyik másról szól. Angelina Jolie
6. Amikor az ember fiatal, sok mindent unalmasnak és élettelennek lát. De ahogy öregszik, rájön, hogy éppen ezek a dolgok a legfontosabbak számára. Kazuo Ishiguro
7. Minden kornak megvan a maga rügyezése, virágzása, hervadása. Az ember többször virágzik és hervad életében. Az ember, elmélkedett, közelebb áll a fákhoz, amelyek újra meg újra megismétlik a virágzás és a termés időszakát, mint bármi máshoz. Ez reménységre jogosít. Mindig. Eduard Petiska
8. Az ember ifjú korában arra törekszik, hogy minél pontosabb, határozottabb, tisztább világképe legyen. Érett fővel már azon munkálkodik, hogy megszabaduljon tőle. Balla D. Károly
9. Az öregedő emberek mindig fiatalságuk korszakát dícsérik. Akkor minden szép volt, jó volt, nem úgy, mint most. (...) A természet így szoktatja lassan az embert, hogy majd ne nagyon fájjon itthagyni ezt a rosszat. Kemény Simon
10. Az életünk (...) olyan, mint egy háromfelvonásos színdarab. Az első felvonás a bevezetés. A gyerekkorból átlépünk a fiatal felnőtt korba, majd buzgón igyekszünk megtalálni a helyünket a világban. Második felvonás: szembesülünk a könyörtelen valósággal. Küzdünk a megélhetésért, talán párt találunk és családot alapítunk. Haladás és visszaesés, győzelem és kudarc váltja egymást. A harmadik felvonás a keserédes csúcspont. Talán elértünk valamit, talán valaki szeret minket, de mindenképpen közel a végkifejlet, amikor legördül a függöny. Daniel H. Pink