Ugrás a tartalomra
Az érzelmi funkciókat nem lehet kiszakítani az egyén pszichés mûködésének egészéből, mivel azok a kül- és belvilággal való kapcsolatnak szerves, szükségszerûen fellépő alkotórészei; a valóság visszatükrözésének - normális esetben - kikerülhetetlen velejárói. Ez pedig azt jelenti, hogy a gondolkodást az érzelmektől nem lehet olymódon, olyan metafizikus élességgel elválasztanunk, mintha azok az egyénnek egymástól független "lelki képességei" lennének: az egyént gondolatai és érzelmei egyaránt összekapcsolják a valósággal.
Kapcsolódó idézetek
-
A gondolkodást nélkülöző érzelmi élet lassanként elveszíti minden kapcsolatát a világgal is. A teljességre törekvő ember a világ megismerése mellett érzésvilága kifejlesztésére és kimûvelésére is súlyt helyez. Az érzés éppen az az eszközünk, amely által a fogalmak konkrét életet kapnak.
Rudolf Steiner
-
A gondolat, az értelmes, logikus okfejtés csak az egyik oldala az ember nyelvi tehetségének, mert érzelmeket is képesek vagyunk nyelvünkkel kifejezni. Az érzelmi állapot ritkán írható le, akár csak megközelítőleg is pontosan, pusztán gondolatokkal, de a költői kép, ha befogadóak vagyunk, bonyolult érzelmeket közvetíthet. Sejtéseket, vágyakat, állapotot.
Csányi Vilmos
-
Az érzelmek, úgy tûnik, lelkünk vízszerû jelenségei. Csodás tud lenni, amikor egy-egy szép, egyszerû emberi érzés áthullámzik rajtunk, és életre kelti belső tájainkat. Szükségünk van rá, hogy - akár kellemesek, akár kellemetlenek ezek az élmények - szabadon áramolhassanak bennünk, átöblítve, megtisztítva, felüdítve lelkivilágunkat.
Buda László
-
Valaminek az alkotó megértése, legyen szó akár mûvészetről, akár történelemről, akár zenéről, akár természettudományról, nem tisztán értelmi folyamat, hanem érzéki és érzelmi is. A mélyreható felismerést - minden területen - rendszerint intenzív testi és lelki érzések kísérik, melyek gyakran akusztikai, kinesztéziai vagy vizuális formát öltenek. Ezeket az érzéseket nem lehet elválasztani magának a felfedezésnek a folyamatától. Az értelem nem tud a teljes személyiség elkötelezett részvétele nélkül mûködni, és a tudomány igazán az érzékeny, érzelemgazdag emberi elme talaján virágozhat ki.
-
Érzelmi lények vagyunk. Mire a külvilág jelei elérik a tudatos agykérgünket, már színezve vannak érzelmeink által. Érdemes és lehetséges megpróbálkozni ezektől a hatásoktól elvonatkoztatni, de tudnunk kell, hogy ez egy folyamatos küzdelem. És biológiánk ebben a tekintetben éppenséggel nem a partnerünk.
Hraskó Gábor
-
A személytelen erőkkel és a sorssal nem tud mit kezdeni az ember; örökké idegenek maradnak számára. Ha azonban az elemekben is szenvedélyek viharzanak, mint a saját lelkünkben, ha maga a halál nem valami spontán folyamat eredménye, hanem egy rossz szellem erőszakos cselekedete, ha a természetben mindenütt olyan lények vesznek bennünket körül, melyekhez hasonlókat saját környezetünkből ismerünk, akkor fellélegezhetünk, mert immár biztonságban érezhetjük magunkat a bizonytalanságban is és értelmetlen szorongásainkat lelkileg feldolgozhatjuk.
Sigmund Freud
-
Az ember nem képes minden képességét mozgósítani kizárólag az értelmére vagy kizárólag az érzéseire támaszkodva. Ehhez mindkettőre szüksége van. Az értelem bizonyos mértékben érzésekből fejlődött ki, amelyek a háttérből irányítanak bennünket, hogy belemenjünk-e egy helyzetbe, vagy pedig maradjunk-e ki belőle. Ha bárki úgy véli, hogy az életvezetésünkben csak az érzéseinkre, illetve csak az értelmünkre érdemes hallgatni, az bizony nagyon nagy szamárságot állít.
Antonio Damasio
-
Az élményt azonban nem szabad összetéveszteni a merőben érzelmi hangulattal, amelyből hiányzik a megértés törekvése. Az igazi élményben a tudatos megismerés éppen olyan nélkülözhetetlen elem, mint az ösztönös beleérzés.
Baktay Ervin
-
A gondolatok szavak révén történő formába öntése rendkívül fontos; a szavaknak nagy az erejük, összekapcsolódnak, vonzzák egymást. Alapjában ugyanaz a funkciójuk, mint a matematikában az algoritmusoknak. Az algoritmus szinte magától viszi előbbre a matematikai gondolatmenetet. Éppígy a szavaknak is megvan a maguk élete: felidéznek más szavakat, lehetővé teszik az elvonatkoztatást, a következtetést, a formális logika használatát.
Giorgio Parisi
-
A logika ugyan erős és nélkülözhetetlen eszköze az emberi gondolkodásnak, de nem tud mindent megoldani. A világ komplexitása időnként szükségessé teszi egyéb gondolkodási eszközök bevetését is, olyanokét, amelyek nem a tiszta rációra, hanem inkább érzésekre, képzetekre alapulnak.
Mérő László