Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az eső nem nekünk való hanem a gyermekeknek ha játék után elalusznak látják álmukban amíg szenderegnek az eső kis lábai merre futnak.

🕊️ Búcsú az élettől 🌙 Éjszaka
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. - A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Sok minden jó, ami gonosznak tûnik. Gondolj csak az esőre. - Az esőre? (...) - Átkozzuk az esőt, amikor a fejünket veri, nélküle mégis éheznénk. George R. R. Martin
  2. Ha esik az eső, minden bevonalkázolódik: a bútorok, az arcod, az ablak, a háztető, a fák. Ha esik az eső, lecsurognak a hegyek, és odaömlenek a lábad elé. Ágai Ágnes
  3. Még alig, hogy játszánk apáink térdén, s már Maholnap ott alszunk nagyapáink mellett... Csak annyi az élet, mint futó felhőnek Árnya a folyón, mint tükrön a lehellet. Petőfi Sándor
  4. A gyerekek, akármilyen szomorúan is hangzik ez, felnőttekké válnak: a szemük megromlik, és többé már nem vesznek észre bizonyos egészen fontos dolgokat. Legfeljebb időnként hiányolják őket.
  5. Szakadó esőben jólesik úszni, olyankor az ember nem tudja eldönteni, hogy madár-e vagy hal. Jón Kalman Stefánsson
  6. Bár mondják, múlnak a gyermekévek, nincs visszaút, Új mesék nem várnak reánk. Van mégis csillagfényû álomvilág, de azt gyermekünk álmodja tovább. Ihász Gábor
  7. A sportjáték (...) a játékosokért van, nem pedig fordítva, a játékosok a sportért (vagy a szponzorért). Ha a sport fiataljainkat nem látja el útravalóval az igazi életre, akkor jobb, ha elmegyünk horgászni. Steve Biddulph
  8. Végül is az élet esős napok sorozata. De előfordul, hogy nem mindegyikünknél van esernyő. Ilyenkor szükségünk van másokra, akik hajlandók megosztani ernyőjüket egy ázott idegennel egy esős napon.
  9. Este a gyerekek kiteszik az ablakba a cipőjüket és reggelre vagy tele rakja ajándékkal a Télapó, vagy elviszi valaki. Boncz Géza
  10. Mindig csodáltam az esőcseppeket. Csodálom, hogy mindig lefelé esnek, megbotlanak saját lábukban, elfelejtenek ejtőernyőt venni, és csak úgy leugranak az égből a bizonytalan cél felé. Ez olyan, mint amikor az ember kiüríti a zsebeit a földre, és nem igazán érdekli, hova esnek a tárgyak, mintha nem érdekelné, hogy az esőcseppek szétloccsannak, ha földet érnek, hogy ami a padlóra esik, széthullik, hogy az emberek átkozzák a napot, amikor a cseppek kopogni mernek az ajtóikon. Esőcsepp vagyok.
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat