Az eszmékkel úgy vagyunk, mint az élő szervezettel. Sok magvat hintenek el, de csak kis mennyiség indul csírázásnak; és a belőlük kifejlett élőlények közül a legtöbben a létért való küzdelemben elpusztulnak, úgyhogy csak kevés marad életben. Hasonló kiválasztásnak vannak alávetve a természettudomány tanai, a természetnek leginkább megfelelőket szemelik ki közülük.

Kapcsolódó idézetek

1. Miként lehetséges az, hogy a humán létezés, ellentétben a növényi és az állati létezéssel, mindenképpen és hajszálpontosan úgy zajlik le, ha gondolkodással gazdagítjuk ezt a létet, mint ha nem gazdagítjuk gondolkodással, miképpen mondhatjuk ki ép elmével, márpedig az elménk ép, hisz bármit teszünk, az ép marad, ha nem marad az, akkor elhullunk, kihullunk a sorból, és jön a helyünkre a másik, kit érdekel ez az univerzumban, hogy te vagy más, tökmindegy. Krasznahorkai László
2. Ahogy a gének fehérjéket, úgy agyunk gondolatokat alkot. Más agyak kritizálják ezeket a gondolatokat, melyek küzdenek a túlélésért és a szaporodásért. Csakúgy, mint a gének esetében, a hasznos gondolatok kifejeződnek, a hiábavalók elnémulnak. Minél több agy támogat egy gondolatot, az annál valószínûbben válik a kultúrát átható hiedelemmé.
3. A tudós naiv hittel szerkeszti elméleteit, sokszor szertelenül, vad fantáziával. Ezek az elméletek nem igazságok, nem felismerések, nem megtalált törvények, hanem modellek, mûködő elmekonstrukciók, be lehet őket indítani, szabadon változtatni, egyszerûsíteni, bonyolítani, lehet velük játszani. Többek között ki lehet őket próbálni a gyakorlatban. És ekkor az elmélet sorsa eldől, vagy eredménytelen a gyakorlatban, és akkor rövidesen a szemétdombra kerül, vagy valamivel jobb, mint amit eddig alkalmaztunk, valamit pontosabban ír le vagy jósol meg, mint az előző elmélet, és akkor használjuk. Használjuk, hiszünk benne, mindaddig, amíg egy jobb nem akad. Ennyi a tudomány, nem több és nem is kevesebb. Csányi Vilmos
4. A természetes kiválasztás az élet és a halál szétválasztásával mûködik, vagyis a legalkalmasabbak fennmaradása és a kevésbé alkalmas egyedek elpusztítása révén. Charles Darwin
5. A közkeletû - és ennek megfelelően pontatlan - megfogalmazás szerint az élővilág története olyan, a túlélésért folytatott küzdelem, mely során csak a legrátermettebb marad fenn, és csak a tökéletes alkalmazkodás "eléggé jó". A valóságban azonban ilyesmiről szó sincsen, és a többinél alig valamivel jobb is megfelel: tökéletességről az evolúció esetében ugyanis nem beszélhetünk. Az alkalmatlanok kiszelektálásával dolgozó folyamatban nincsen előrelátás: egy olyan konstrukciós újítás, ami hosszú távon esetleg hasznos lehetne, azonnal kihullik a rostán, ha rövid távon nem kifizetődő.
6. A tudomány a fogalmakat, amelyekkel dolgozik, nem készen találja; először mesterségesen meg kell alkotnia, és csak fokozatosan tökéletesítheti azokat. Az életből merít, azután ismét visszahat az életre. Max Planck
7. A tudományt nem lehet ma már az élettől elszakítani. Annak körében fogamzik meg az eszme, de nem marad ott elzárva, kilép az életbe; a szellemek azt megragadják, elsajátítják és átültetik a gyakorlatba. Ha pedig az élet ezt egyszer megragadta, akkor nehéz határt szabni a hatásnak, melyet az, akár alkotólag, akár rombolólag gyakorol. Schlauch Lőrinc
8. A biológia határozza meg, hogy hogyan élünk. A születésünk pillanatától tudjuk, hogyan lélegezzünk és együnk. Ahogy növünk, egyre több ösztön jön elő. Területféltők leszünk és megtanulunk versenyezni. Menedéket keresünk. Hogy mi a legfontosabb mind közül? Az újratermelődés. Habár a biológia néha ellenünk fordul. Igen, néha a biológia szívás. Nem győzheted le a biológiát. Jóban és rosszban rájövünk a módjára, hogyan járjunk túl a biológia eszén. A kockázat persze az, hogy túl sokat változunk. Egy ponttól már nem ismerünk magunkra. Nehéz, hogy visszataláljunk önmagunkhoz, mert nincs hozzá térkép vagy iránytû. Csak be kell csuknunk a szemünket, lépni egyet előre és remélni, hogy beérünk a célba.
9. A civilizáció számtalan hasznos vívmánya mellett a természet erői az ember léte ellen fordulnak, ha az egyensúlyt biztosító élővilág pusztítása tovább folytatódik. Meg kell tanulnunk a tudással élni és nem visszaélni. Ez az út azonban legalább olyan kemény lesz, mint az, ahogy eljutottunk idáig. Tompa Anna
10. Létezik egy valós léthelyzet, ez tagadhatatlan, de túl nagy ahhoz, hogy bárki teljes egészében megismerje, ezért képzeletünk segítségével megérthetővé kell tennünk. Vagyis mindenkinek van ideológiája, és ez jó. Olyan sok információ ömlik az agyunkba, a szenzoros élményektől kezdve a változatos véletlenszerû és közvetett ingerekig, hogy szükségünk van valamiféle személyre szabott rendezőelvre ahhoz, hogy úgy tudjuk értelmezni ezeket, ami lehetővé teszi a döntést és a cselekvést. Világnézet, filozófia, vallás: ezek mind a feljebb definiált ideológia szinonimái, és a természettudomány is, bár az másképp, speciális módon abból kifolyólag, ahogyan folyamatosan egyeztet a valóság változatos módszerrel történő vizsgálataival, és élesíti a fókuszt. Kim Stanley Robinson