Az etika egy adott csoport vagy társadalom viselkedést irányító szabályainak összessége. (...) De az erkölcsösség velünk született. A gyerekeknek nem kell megtanítani, hogy gyilkolni bûn.

Kapcsolódó idézetek

1. Veszélyes illúzió, hogy ami nincs tiltva, azt szabad. E mögött az a hit áll, hogy az ember erkölcsösnek születik, és tudja a szabályokat, tehát felesleges megtanítani rájuk. Csakhogy ez nem igaz! Nincsenek olyan erkölcsi szabályok, amelyek minden kultúrában megtalálhatóak. Ami univerzális, az mind biológia. Az ember tanulással válik társadalma részévé, a szocializáció kényszerekkel történik. Csányi Vilmos
2. Az erkölcs a közösség előítéleteinek az összessége. Anatole France
3. A vallás nagyon nagy mértékben különbözik az erkölcstől. Az erkölcs igen közönséges, világi, középszerû; az erkölcs nem juttat téged a legvégsőhöz, nem isteni eredetû. Az erkölcs pusztán egy társadalmi stratégia. Ezért lehet az, hogy ami jó az egyik társadalomban, az rossz a másikban; ugyanaz a dolog, ami Indiában jónak számít, Japánban elítélendő. Ugyanaz a dolog, amit ma jónak tartanak, holnapra már lehet, hogy rossznak számít. A moralitás egy társadalmi melléktermék, egy társadalmi stratégia a te rendszabályozásodhoz. Az a te belső rendőröd, egy bíró, aki benned csücsül - ez egy ügyes fogás a társadalom részéről, hogy bizonyos eszmék, melyeket rád szeretne erőltetni, hipnózisban tartsanak. Például ha te egy vegetáriánus családba születtél, akkor számodra a nem vegetáriánusok a legnagyobb bûnözők. Osho
4. Ha valaki öl - akkor gyilkos. És ha ugyanaz az ember háborús időben ezreket öl - hős lesz belőle. A társadalmat nem zavarja a gyilkolás, ám a gyilkosnak el kell köteleznie magát a társadalomnak - akkor ölhet. A társadalmat nem érdekli az erkölcs. Az erkölcs csupán csak annyit jelent, hogy meg kell felelned a társadalmi elvárásoknak. Osho
5. Nem a tudást kell a gyerek fejébe önteni, hanem abban kell támogatni, hogy igénye legyen tudást szerezni. Nem erkölcsi szabályokat kell bemagoltatni, hanem abban kell támogatni, hogy megtanulja megoldani a problémáit a természetes erkölcs keretein belül.
6. A gyerekek (...) a velünk, felnőttekkel való kapcsolatukért nem felelhetnek. Az a mi felelősségünk, mi szabjuk a határokat, és mi jutalmazzuk őket, ha jók hozzánk. Sigrídur Hagalín Björnsdóttir
7. Az erkölcsöt rá lehet erőltetni az emberekre külső eszközökkel: szabályokkal, a társadalom jogászai által hozott törvényekkel, büntetéssel. De ezeknek az egyén szempontjából nincs különösebb jelentősége, belső tartást nem ad, legfeljebb a lázadást váltja ki. A valódi erkölcs, ami belső parancsra határozza meg az ember viselkedését, mindig a saját tetteink következményeinek belátása után alakul ki, amikor tudom: ha bántok, engem is bántani fognak, hogy egyensúlyba kerülhessek az által, hogy ugyanazt élem át a másik oldalon, mint amit én tettem. Ezt meg kell tapasztalni, át kell élni nem is egyszer, ahhoz, hogy belső törvénnyé váljon, ami már nem engedi, hogy olyasmit tegyünk másokkal, amit magunknak nem szeretnénk. Ara Rauch
8. Mi a bûn tulajdonképpen? Mindenik filozófia arra tanítja az embert végső fokon, hogy éljen helyesen, a másik emberrel szándékosan ne tegyen rosszat, és érjen be a halálra. Az ember mégsem kerülheti el a gonosz cselekedeteket. De megvizsgálhatja tetteit, és elhatározhatja, hogy máskor bölcsebb lesz. Ebben a dologban azonban senki sem segíthet a másiknak. Mindenki maga felel a tetteiért. Mika Waltari
9. Minden ember iránt, akit ismerünk, és akire hatással lehetnek tetteink, felelősséggel tartozunk. Ez nem egyéb, mint az erkölcs alapgondolata.
10. Az etika az mindig egyoldalú. Az az érdekes, hogy nekem mit kell tennem a másikért. Hogy a másiknak mit kell tennie értem, az az ő problémája, és nem az enyém. Feldmár András