Az illúzió ereje elsősorban abból a tényből származik, hogy az emberek hajlamosak azt látni, amire eleve számítottak. Ha egy esemény egynél többféleképpen is értelmezhető, biztosak lehetünk afelől, hogy a közönség az előre elkészült következtetést fogja előhúzni a kollektív zsebéből. Ez az egyszerû igazság adja a színpadi bûvészet lényegét. És a politikáét, a vallásét, és a megszokott emberi kapcsolatokét.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyakran emlegetett hazugságból könnyen megszülethet az igazság látszata. Amely egy látszatvilágban sorsdöntő erő. Csoóri Sándor
2. A színház (...) a kölcsönös megtévesztésen alapszik. Az előadó úgy tesz, mintha nem saját maga, hanem másvalaki volna, a közönség meg önként aláveti magát a megtévesztésnek. Ebben a pimasz játékban mindkét fél megalázza magát, mert hagyja, hogy palira vegyék. A színész roppant sebezhető, mert hátha nem sikerül a dolog, és hiába bízik abban, hogy a közönség elismeréssel adózik ügyes hazugságának. A nézőtéren ülők érzései - mármint az, hogy ne érezzék magukat átvert hülyéknek - viszont attól függnek, elég tehetséges-e a színész. Ha a színész kellő ravaszsággal hajtja végre a dolgot, akkor mindenki nyer. Cserébe a néző körülbelül egyórányi kollektív - és ártalmatlan - varázslatot kap. Michael J. Fox
3. Az illúzió különös dolog, hiszen saját érzékszerveink kapuin keresztül érkezik valami információ, ami oly erős valóságérzetet kelt, hogy gyakran minden további nélkül elfogadjuk, és csak nagyon ritkán kérdőjelezzük meg. Balogh Béla
4. Mi másra is törekedne a mûvészet? Nem csupán az igazság, hanem a megjelenítésre érdemes igazság megragadására, amely megnyugvást vagy megértést hoz, és egy pillanatra áthatja vagy megtorpanásra készteti az emberi szívet. Michael J. Sullivan
5. Azonnal érződik, hogy jön-e aznap az emberrel a közönség. Amikor nem, az nagyon nehéz, mert ilyen helyzetben könnyen abba a hibába lehet esni, hogy elkezdünk erőlködni, ami viszont csak még inkább eltartja az egésztől a közönséget. Fontos, hogy legyen bennünk egy könnyedebb lelki tartás, nem szabad erőltetni semmit, így végül többnyire átbillen a dolog. Nagyon érdekes, hogy sokszor elég csak három-négy ember, akik képesek magukkal vinni a közönség többi részét, akiknek köszönhetően eluralkodik egy hangulat. Talán pont ez a színház lényege, hogy minden este másik közönséggel találkozik az ember, és hogy miként sikerül hatni rájuk újra és újra. Molnár Piroska
6. Az illúziók a jövőbelátás illúziójából erednek: az emberek hitekre és meggyőződésekre akasztják az életüket. Ungvári Tamás
7. A hírnév nem olyasvalami, amit az ember csinál; a hírnév érzékelés, amely nem a híres emberből ered, nem az ő agyából pattant ki, hanem a nyilvánosság kollektív képzeletéből. Idő múltával a színész ellenszolgáltatásai és a közönség elvárásai ellenőrizhetetlenné nőnek, és a maga módján mindenki örömmel elfelejti, hogy az egésznek az alapja merő illúzió. Egy egyszerû varázstrükk a színházban vagy a televízió képernyőjén képes a varázslatot társadalmi szélességû járvánnyá változtatni. Michael J. Fox
8. A képzelőerő az igazi hatalom. Minden a képzeletünkből lett. Az ember kitalálta a kereket, aztán megalkotta. Kitalálta az ûrhajót, a vasutat, vagy azt, hogy azon a téren az az épület álljon. Ezeket mind a fantázia szülte. A fantázia befolyásolja, alakítja a valóságot.
9. A mûvészet, azt hiszem, maga a titok. Egy kép vagy egy zenemû elsősorban mégis csak az érzékekre hat. Kell, hogy legyen benne valami, ami konkrétan nem fogalmazható meg, amit csupán érzünk, sejtünk. Egy regény, illetve egy színdarab sem mindig kizárólag a megfogalmazott történetről szól, hanem mindig sokkal többről, ami a mondatok, az események mögött van. Vojnich Erzsébet
10. Ami igaz, többnyire megelégszik saját erejével. Nem akar soha többnek látszani önmagánál. Ismeri határait, megnyugtató végességét. A hazugnak viszont minden kellene. Színpad, villanófények, mellékutak, kedvező széljárás minden égtáj felől, de mindenekelőtt annyicska igazság, amennyivel gond nélkül félre tud vezetni bárkit. Csoóri Sándor