Az intuíció a kúp csúcsához hasonlít, az egész kúp pedig az alapjáig szakadatlan munka. Az intuíció, amelyet nem támaszt alá munka, gyorsan alaktalan ábrándokká foszlik szét.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden, amit teszel, érzel, mondasz: kísérlet. Nincs végső következtetés. Semmi sem áll meg, amíg meg nem hal, és talán akkor sem, mert minden élet végtelen fodrokat vet. Az indukció ide-oda verődik belül, és te megtanulsz fogékonnyá válni rá. A következtetés abszolútumok illúzióját adja. Frank Herbert
2. Az összefüggések felismerése inkább az intuíción, mint a matematikán múlik.
3. Az intuíció úgy tör be az elmébe, mint egy fénysugár, és belső képzetet hoz létre. Az ember ilyenkor kiált föl: Heuréka!
4. Az intuíció gyakran nem más, mint az élek legömbölyítése, ügyes módszer, amelynek révén a kézzelfogható bizonyítékokat valami sokkal megfoghatatlanabb valamivel pótolják. Harlan Coben
5. Az alkotás folyamata szakadatlan munka: állandó sikertelen kísérletezés; a megdőlő hipotézisek elnyelik valamennyi alkotó erőfeszítés kilencvenkilenc százalékát és csak nagy ritkán váltja fel őket rövid ideig tartó siker. Ez a siker olyan, mint az arany morzsája az átmosott homok tonnái után.
6. Ha a megértésre törekszünk, támaszkodnunk kell az intuícióra. Agyunk a háromdimenziós - kauzális és tárgyakkal teli - világ értékelésére van felkészülve. Ezt a világot fel tudjuk fogni. A valóság azonban nem feltétlenül ebben az egyetlen struktúrában jelenhet meg. De ez az egyetlen olyan struktúra, amelyet intuitive meg tudunk ragadni. Philip Warren Anderson
7. Gondolat és érzés éppen úgy elválaszthatatlan, mint az áramkör két pólusa; akár a tudomány igazát vonod ki az emberi szellemből, akár a mûvészi szépet: egyformán nulla lesz az eredmény. Fekete Gyula
8. Ha egyszer feltárult előttünk az igazság látványa, rettenetesen sekélyesnek fog feltûnni addigi világunk. Abban a látványban se logikus nincsen, se logikátlan. Se jó, se rossz. Minden eggyé van benne olvadva. És a fúziónak mi magunk is részesei vagyunk. Túllépünk a testünk szabta kereteken, létezésünk metafizikaivá válik. Intuíció lesz belőlünk. És miközben ez csodálatos érzés, bizonyos értelemben reménytelen is. Mégpedig azért, mert szinte a legeslegvégén megvilágosodik előttünk, mennyire jelentéktelen, mennyire mélységet nélkülöző volt eddigi életünk. És elborzadunk, hogy miként voltunk képesek egyáltalán elviselni. Murakami Haruki
9. Önvizsgálattal rájövünk, hogy van, ami változik, és van, ami változatlan. Ami változik, az nem más, mint illúzió.
10. Illúzióink száma talán éppoly végtelen, mint az emberek kapcsolata egymás közt, vagy mint az embereké a dolgokhoz. És valahányszor az illúzió eltûnik, vagyis ha a lényt vagy a tényt olyannak látjuk, amilyen rajtunk kívül, a valóságban, különös érzés támad bennünk: félig sajnáljuk az eltûnt ábrándképet, félig kellemesen meglep az újdonság, a reális tény. Charles Baudelaire