Ugrás a tartalomra
Az irányelvek és a protokollok nélkülözhetetlenek, mert fogódzót és iránymutatást adnak az orvosoknak a munkájuk során, világosan leírják, hogyan kell eljárni. Azonban vigyázni kell arra, hogy ezek a szabályok ne korlátozzanak minket annyira, hogy akadályozzák a megfelelő ellátást. (...) Mindig a beteget kell szem előtt tartani, akkor is, ha ez azt jelenti, hogy orvosként néha le kell térni a járt útról. A protokollok alapját az átlagok képezik, azért készülnek, hogy ne bukjunk meg, nem pedig azért, hogy elérjük a tökéletest. Azzal csak átlagos ellátást nyújtunk, nem pedig kimagaslót. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha őszintén és elfogulatlanul figyelünk a betegre.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy orvosnak mindig figyelnie kell a betegeit, az arckifejezésüket, az arcszínüket, lélegzetvételük gyorsaságát, nyugtalanságuk legkisebb jelét - egy orvos mindezt automatikusan észreveszi, anélkül, hogy tudatában volna az észlelésnek.
Agatha Christie
-
A szabályok átlagos viselkedés felé terelnek. Ha kreatív munkánkkal a kivételességet célozzuk, a szabályok érvényüket vesztik. Ne az átlagosra törekedjünk! Az a cél, hogy ne illeszkedjünk be. Inkább hangsúlyozzuk a különbségeket, azt, ami kilóg, a különleges jellemzőket, amelyek a mi egyedi világlátásunkból adódnak.
Rick Rubin
-
Azért, hogy jó diagnózist kapjunk, az orvosoknak folyamatosan változtatniuk kell a látószögüket. Először a beteg szempontjából nézzük végig, habár gyakran fogalmuk sincs, mi történik velük. Szóval megvizsgáljuk a beteget minden lehetséges szemszögből. Kizárunk dolgokat. Új információkat fedünk fel, próbálunk rájönni, mi nem stimmel. Másodvéleményt kérünk. Reméljük, hogy rájövünk valamire, amit mások nem vettek észre. A beteg számára egy új nézőpont jelentheti a különbséget az élet és a halál közt. Az orvosoknak azt jelenti, hogy fel kell venned a harcot mindenkivel, aki előtted ott volt. Amikor olyan kimenetel felé tartasz, ami túl szörnyû, hogy szembenézzünk vele, ekkor kérünk másodvéleményt. És néha a válasz, amit kapunk, csak megerősíti a legnagyobb félelmünk. De néha új megvilágításba helyezi a dolgokat. Segít, hogy lássuk a teljes képet. Miután minden véleményt meghallgattunk, és minden nézőpontot megvizsgáltunk, végre megtalálod, amit kerestél: az igazságot. De az igazsággal nincs lezárva semmi. Onnan kezdődik minden újra egy csomó új kérdéssel.
-
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az orvostól az emberi élettel kapcsolatos nagyobb felelőssége miatt elvárható, hogy hibátlan legyen, hiszen ha én jogászként valamit elrontanék, legfeljebb értelmetlen lenne az érvelésem, kimaradna valami egy dokumentumból, de ha az orvos vág rossz helyen vagy ad rossz gyógyszert, az emberéletbe kerülhet. Ez igaz, de attól még az orvos nem lesz tévedhetetlen és hibamentes.
-
Az életben vannak szabályok, amelyeket be kell tartani. Lehet, hogy nem mindig értünk egyet velük, de kereteket biztosítanak, és segítenek az úton.
-
Nem azt tanították nekünk, hogy megőrizzük az emberek egészségét, hanem azt, hogy kezeljük a betegeket. Ez jó, ezt továbbra is folytatnunk kell, mert mindig lesznek, akik megbetegszenek. De legalább ilyen alaposan kellene azt is tanulnunk, hogyan tartsuk egészségesen az embereket azzal, hogy szûrjük a kockázatokat, az életmódot, a táplálkozást stb. Így mindenkit személyesen tudnánk optimalizálni, hogy a legjobbat hozhassa ki magából.
Servaas Bingé
-
Saját szakmai mércém alapján akarok mindenkor megfelelni önmagamnak. Az a fontos, hogy egy pillanatra se tévesszem szem elől magam, hogy tudjam: hol tartok, mire jutottam és mit szeretnék még elérni. Mindezekért tudjak lemondani, ne éjszakázzak, ne dáridózzak, tehát, hogy minden egynek legyen alárendelve: az én teljesítményemnek.
-
A mai orvoslás során hozott döntések jó része is valakinek az értékrendszerén alapul, ezért ügyeljen rá, hogy az ön véleményét és meggyőződését is tiszteletben tartsák. Nagyon ritka az, hogy csak egyetlen "helyes" kezelési döntés van egy betegség adott stádiumában. Az ön számára helyes döntés az lesz, amelyhez az orvosával együtt jutnak el.
David B. Agus
-
A hippokratészi orvos nem lesz szerelmes a betegeibe, és nem is gyûlöli őket. Megőrzi titkaikat, bármennyire förtelmesek is. Nem vacsorázik a pácienseivel, és nem vesz nekik ajándékokat. Megőrzi "másságát", "idegenségét", kívülről szemléli az életüket, a családjukat, a neurózisukat. Jó ez az alapszabály. Fontos és szükséges, hogy a beteg olyasvalakihez fordulhasson problémáival, aki kedves, de tartózkodó, bölcs, de elfogulatlan, gondoskodó, de higgadt. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az orvos bizonyos távolságot tartson betegétől.
-
Ahogy az emberek képességei gyengülnek, akár a kor, akár betegség hatására, életük jobbá tétele érdekében gyakran félre kell tennünk tisztán orvosi jellegû irányelveinket - ellenállva a késztetésnek, hogy mindent megpróbáljunk megjavítani és irányításunk alá vonni.
Atul Gawande