Az irgalom az a szánalom, amit valaki más balszerencséje miatt érzünk. Az irgalom kényszerít minket, hogy enyhítsünk ezen a balszerencsén. Az irgalom a jótékonyság gyereke, és a méltányosság nővére, és mindkettő olyan láthatatlan kapocs, ami az emberek között létezik. Az irgalom önkéntes, mert a szenvedés önkéntelen.

Kapcsolódó idézetek

1. Irgalom az, amikor nem csak felfedezzük a másikban a szenvedést, de vágy ébred bennünk a megszüntetésére is.
2. A sajnálat összefüggésben van azzal, amit tettünk vagy elmulasztottunk, és azzal, ahogyan az a sértett félre hatott. A másik ember fájdalmat él át, és arra vágyik, hogy részesei legyünk bánatának. Bizonyítékul fel kell mutatni valamit, hogy értjük, mit okoztunk a viselkedésünkkel. Gary Chapman
3. A rossz, a szeretetlenség, az igazságtalanság haragot vált ki belőlünk. A haragnak azonban nem az a célja, hogy bántó módon viselkedjünk azokkal szemben, akik ártottak nekünk. A harag isteni rendeltetése az, hogy pozitív és szeretetteljes cselekvésre késztessen annak érdekében, hogy az igazságnak érvényt szerezzünk, és helyreállítsuk a kapcsolatot azzal, aki vétett ellenünk. Gary Chapman
4. Az irigység, csakúgy mint a harag vagy a gyûlölet, önmagába visszaforduló, negatív érzelem. Azaz arra nézve fájó és káros, aki érzi.
5. A fájdalom és a harag egészséges érzelmek. Arról árulkodnak, hogy emberek vagyunk, és fontos számunkra a kapcsolatunk, ugyanakkor értékes személynek is tartjuk magunkat, akivel igazságtalanul bántak. Ezek az érzések az igazság és a méltányosság iránti elkötelezettségünket mutatják, és fontos, hogy helyesen kezeljük őket. Gary Chapman
6. A türelem egy mindig jelen lévő választási lehetőség az elme nyugtalanságával és türelmetlenségével szemben. Kapard meg a türelmetlenség felszínét, és mit találsz alatta, finom vagy nem is olyan finom formájában? A haragot. A harag az abból származó erős energia, hogy nem olyannak akarjuk a dolgokat, amilyenek, és ezért hibáztatunk valamit vagy valakit (gyakran önmagunkat). Jon Kabat-Zinn
7. Isten irgalmas szeretete... belénk helyez valami jót önmagából, hogy gyarlóságaink, hibáink ellenére is szerethetők és elfogadhatók legyünk. Simon András
8. A szeretetet úgy élem meg, hogy én is vágyom rá, és segítek, ahol tudok. Nem szabad a jószívûségünket egymástól megtagadni! Jó, ha az ember szereti társát, még akkor is, ha haragszik rá. Tudni kell megbocsátani. Reményik László
9. A régi bölcsesség: "inkább ezer irigyed legyen, mint hogy egyszer sajnáljanak" - csak félig igaz. Az irigység gyûlöletet szül - ok nélküli gyûlöletet, holott még az "okkal" támadt gyûlöletet is nehéz elviselni. Volt az életemnek egy olyan szakasza, amikor az irigység engem is megkínzott, azóta az "én irigyeim" iránt megbocsátóbb és türelmesebb vagyok. Jókai Anna
10. Mivel Isten kegyes, mindennek megvan a maga oka. Meg kell ismernünk a veszteség fájdalmát, mert ha nem így lenne, nem éreznénk könyörületet mások iránt, és önző szörnyetegekké, rideg, számító lényekké válnánk. A veszteség fölött érzett mérhetetlen fájdalom alázatra tanítja gőgös fajtánkat, meglágyítja érzéketlen szívünket, és jobb emberekké tesz minket. Dean Ray Koontz