Az író ne legyen nekem személytelen, száraz. Ne a könyvén kívül álljon, oldja fel magát a sorokban, teremtse meg számomra azt a hangulatot, amelyben ő írását lejegyezte. Ha ezt nem teszi meg, a könyvét izzadságszagúnak érzem.

Kapcsolódó idézetek

1. Az irodalom legyen verejtékszagú, testközeli. (...) Az olvasóhoz akarok fordulni, megragadom, és izzadt ölelésbe zárom, hogy ne szabadulhasson. Mindig arra törekedtem, hogy bántsam az olvasót, de ugyanakkor jobb kedvre is derítsem. Szerintem egy könyv sok szempontból igazán eleven és igazán veszélyes legyen. Stephen King
2. Az írónak sohase legyen szótára. Minden szókeresés, még ha szükséges is, a közvetlenséget csorbítja. Azokkal a szavakkal írjunk, amelyeket ismerünk, amelyek emlékezetünkben élnek, amelyek természetesen bugyognak belőlünk. Paul Léautaud
3. Az író, ha valóban író, önmagából kiindulva és legtöbbször önmagáról ír, és ha a szavai jelentenek valamit, az csupán azért lehetséges, mert hû önmagához, a saját hangjához és ritmusához. A tartalom, a téma az írás mellékterméke, nem pedig a lényege. Aharon Appelfeld
4. Az ember olyan, mint egy zongora. Érik a hatások, ütik a billentyûket, és ebből jönnek elő a különféle harmonikus vagy kevésbé harmonikus hangzások. Aki író, az eleve arra van hangolva. Én ha írok, kemény munkával át kell hangolnom magam.
5. Az írás magányos foglalkozás. Nagyon fontos, ha van valaki, aki hisz az emberben. Nem kell szónokolnia róla: rendszerint az is elég, ha hisz. Stephen King
6. A regényírót ne kösse érzelmi viszony alakjaihoz, hanem véleményem szerint írja le őket, legyenek bár jók vagy rosszak, ugyanazon egykedvûséggel. William Makepeace Thackeray
7. Minden írónak van maga világa, maga atmoszférája, amelyben él, és amelyből ír, van maga publikuma, amelynek ír. Az a sok kicsiny tekintet, az a számlálhatatlan környülállás teszi az írót nagyobb részént kedvessé - és hasznossá. Kármán József
8. Az író mindenről írjon, csak ne közvetlenül a saját életéről; bár örökké önnön élményeiből táplálkozik, neki mindig másokra kell figyelnie.
9. Írás közben szembe kell úszni az árral, és empátiát meg valóságélményt kell oltani a száraz történeti feljegyzésekbe, amelyek túl absztraktnak tûnnének a számunkra. R. F. Kuang
10. Az írás magányos tevékenység. Sosem tudhatod, hogy amit alkotsz, értékes-e egyáltalán, és az első apró jelre, hogy lépéshátrányba kerültél az irodalom dzsungelében, máris száguldasz a kétségbeesés bugyrai felé. "Csak a saját szövegedre figyelj", tanácsolja mindenki. Ami rohadt nehéz, amikor mindenki más az arcodba nyomja a magáét. R. F. Kuang