Az író úgy van a nyelvtudománnyal, mint a fazekas az agyaggal. A fazekas nem ismeri az agyag vegyi képletét, soha hírét se hallotta az alumínium-szilikátnak, még kevésbé a széndioxidnak, de azért napról napra gyurkálja és forgatja az agyagot, s ha a kémikus arról beszélne neki, hogy mi az agyag, azt felelné rá: - Hát, hol az a csomó agyag, mondja meg az úr, alkalmas-e ez fazéknak vagy nem: csináljon az úr egy fazekat.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem a fazekas vagy, hanem az agyag a fazekas kezében. Stephen King
2. Az ember agyag és szalma. Isten a teremtője. Az ember nem ismeri Isten terveit. Helyezze hát magát az Õ kezébe.
3. A nyelvben az a bámulatos, hogy milyen pontatlanul használjuk, és mégis sikerül elboldogulnunk vele. (...) Ha a szavak csavarok és anyák lennének, akkor az emberek bármelyik csavart be tudnák csavarni bármelyik anyába: egyszerûen átfolyatnák az egyiket a másikon, mint valami szürrealista festményen, amelyen minden képlékennyé vált. Az emberi kezekben a nyelv az alkotóelemeinek a durvaszemcsés volta ellenére majdnem olyan, mint egy folyadék. Douglas Richard Hofstadter
4. Az alkímia a teremtés története, vegyi szempontból elbeszélve. A teremtmények vegyi anyagokból vannak, amik biológiailag tevődnek össze. (...) Az alkímiai szövegek allegóriák, nem használati utasítások. Deborah Harkness
5. Tudom, mi a tejben a légy, tudom, ruha teszi az embert, tudom, az új tavasz mi szép, tudom, mely gyümölcs merre termett, tudom, mely fán mily gyanta serked, tudom, hogy minden egy dolog, tudom a munkát, lusta kedvet; csak azt nem tudom, ki vagyok. Francois Villon
6. Az üzletember a realitásérzékéből él, a fantázia burjánzása elég veszélyes lehet - az ember ott is esélyt lát, ahol semmi sincs, nagyobbnak látja a rizikót, mint amilyen valójában -, következésképpen a jó üzletember elég száraz egy figura. (...) Az író azonban éppen a fordítottja, főleg, ha tudományos-fantasztikus mûveket ír. Ha fejlett realitásérzéke lenne, hozzá sem fogna a regényíráshoz, hiszen annak valószínûsége, hogy meg is jelennek a mûvei, jóval kisebb, mint hogy a hóember túléli a pokolban. A fantázia területén viszont hatalmasnak kell lennie, mûvésznek, valódi artistának; a lehetetlen, az ép észnek ellentmondó, az abszurd dolgok területén igazán otthon kell hogy legyen, a legtévesebb gondolatmeneteket is következetesen kell végigvinnie, meg kell hazudtolnia teret és időt, számára semmi sem lehet lehetetlen. Andreas Eschbach
7. Az edényt agyagból készítik, de a benne lévő üresség teszi hasznossá. A kézzelfogható dolgok mindig kétségtelen előnyökkel járnak, de az üresség teszi használhatóvá őket. Lao-ce
8. A nyelv közvetít a gondolataink és a világ között, de nem tükrözi a világot: a nyelv vizsgálatából nem tudunk meg semmit a világról vagy gondolkodásunkról, a nyelv olyan, mint egy telefonkészülék: a szerkezete bonyolult, de nincs köze ahhoz, amit közvetít. Nádasdy Ádám
9. Mi a filozófus? Favágó a kérdőjelek erdejében. Azon dolgozik, hogy kivágja az erdőt. S amíg ír - háta mögött a kérdőjeleknek új erdeje nő. Gárdonyi Géza
10. Egyenletesen kell adagolni a nyersanyagot, különben vagy a túlhajtás, vagy az üresjárat következtében túlmelegszünk és tönkremegyünk. Az emberi agynak folyamatosan megoldandó feladatokra van szüksége, különben darabokra tépi magát, mint egy üresen járatott kombájn. Nincs olyan otthon ülő ember, akit ne hajtana a kíváncsiság, hogy valamilyen akadályt le tud-e győzni. Ha mást nem, a macskát tanítja meg pitizni.