A nyelvben az a bámulatos, hogy milyen pontatlanul használjuk, és mégis sikerül elboldogulnunk vele. (...) Ha a szavak csavarok és anyák lennének, akkor az emberek bármelyik csavart be tudnák csavarni bármelyik anyába: egyszerûen átfolyatnák az egyiket a másikon, mint valami szürrealista festményen, amelyen minden képlékennyé vált. Az emberi kezekben a nyelv az alkotóelemeinek a durvaszemcsés volta ellenére majdnem olyan, mint egy folyadék.

Kapcsolódó idézetek

1. A nyelv a leginkább testközeli mûvészi eszköz. Szó szerint a szánkban hordjuk, hiszen a nyelvünkkel öntjük szavakba a nyelvünk hangjait. Amikor írunk, a kezünkkel formáljuk a mondatokat. Ha felolvassuk, amit leírtunk, a szavakat a szemünkön át fogadjuk be, a szánkon át lépnek ki, majd a fülünkön keresztül térnek vissza hozzánk. A szavak a test érzékein érlelődnek, mielőtt az elmében értelmet nyernek. Nem is állhatnak össze a fejünkben, amíg a testünkben nem találtak értelmet. Wendell Berry
2. Csodálatos, milyen sok időbe telik, míg a dolgok szavakba öltöznek. Ha két ember egy bizonyos kérdést kerülni akar, önkéntelenül, minduntalan odatereli a szót, eljut egészen a széléig, de mégse kavarja fel. Nathaniel Hawthorne
3. Az emberek játszanak a szavakkal. Úgy éppen, mint a gyermekek a játékkockákkal. Csakhogy a szavak veszedelmesebbek, mint a játékkockák. Nem lehet összeszedni őket, és elrakni a ládába, ha rosszul sikerült a játék. A szavak örökre ott maradnak, ahová az első pillanatok hangulatában helyeztük őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok, és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velök. Az emberek hihetetlenül könnyelmûen játszanak a szavakkal. Wass Albert
4. Amit sokan használnak, az óhatatlanul elkopik és eltorzul. Az lenne meglepő, ha nem menne ki a formájából a kesztyû, amelyben reggel a nagymama húzná a vizet a kútról, délben a kamaszfiú szánkázna vele és este anyuka díszelegne benne az operában. Ilyen milliók által, millió célra használt kesztyû a nyelv. Természetes, hogy változik: enged és kopik, bővül és összeugrik. Elveszti szabályos alakját. Ott veszti el, ahol a legtöbben nyúlnak hozzá: a köznapi szavaknál. Lomb Kató
5. A szavak nagyon is számítanak. Nem értelmetlenek (...). Ha csupán szavak volnának, akkor nem lennének történetek az írás feltalálása előtti korokból. Nem is tanultunk volna meg írni nélkülük. Ha pusztán csak szavak volnának, akkor az emberek nem esnének szerelembe miattuk, nem éreznék pocsékul magukat miattuk, nem éreznének fájdalmat miattuk, és nyernének enyhülést belőlük.
6. A nyelv titokzatos dolog. Nemcsak a beszéd, a szó közöl, többet mond olykor a szem, egy félbehagyott kézmozdulat. Pilinszky János
7. A nyelvnek éppen az univerzalitásában van az igazi ereje, abban, hogy viszonylag kevés nyelvi elem felhasználásával bárminek a kifejezésére, leírására, érzékeltetésére alkalmas, hogy ugyanazzal az egyetlen apparátussal rögzíthetjük a lehető legkülönbözőbb dolgokat, nem kell mindig mindenre új szót és új szerkezetet alkotnunk, mert az évezredek folyamán kimunkált nyelvünk a maga módján mindentudó, mindenható. Balla D. Károly
8. Szavak, szavak, szavak. Nyomuk van, és nem jelentenek semmit. Sorrendjüket változtatva változik jelentésük is. Ki az az őrült, aki tönkremenne értük? Ha nem titkolódzunk, keveset érnek a szavak.
9. Van valami különleges abban, amikor beleszeretünk a szavakba. Repkedő pillangóként érezzük őket a bőrünk alatt. Forgószélként a fejünkben. Ökölként a gyomrunkban. Fredrik Backman
10. Milyen csodálatos dolog nyelvet tanulni. Az ember mintha titokzatos, csodálatos, új világba lépne, amely telis-tele van ígérettel és izgató gyönyörûséggel. Nagy, hasonlíthatatlan érzés, amely csak akkor szûnik meg, amikor kiderül, hogy minden nyelven egyformán hülyék az emberek. Spiró György