Az irodalomtörténész munkája elég magányos és időnként unalmas tevékenység, így, hogy szórakoztassa magát, néha olyasmiről gondolkodik, aminek látszólag se füle, se farka, aztán egyszer csak mégis kikerekedik valami a dologból.

Kapcsolódó idézetek

1. A regényírás az idő legnagyobb részében magányos dolog, már amennyire magányos lehet az ember úgy, hogy néha tucatnyi elképzelt vagy egykor élt és most újra életre keltett személy keresi a hangját a fejében. Cs. Szabó Sándor
2. Az író, a maga történelmi be­ágyazottsága, jelenkorisága nélkül legföljebb zavaros fejû álmodozó lehet.
3. Egy író csak fogyaszt és fogyaszt, tapasztalatot gyûjt, irodalmat, filmeket, cikkeket dolgoz fel, mindent, ami érdekli, és végül muszáj reagálnia valamit.
4. Azon kezdett töprengeni, vajon valóban újságíró akar-e lenni. Többnyire unalmas favágás az egész, semmi más. Persze néha akad egy-egy véletlenül, ünnepélyes pillanat, ha sikerül valami, jól sül el egy riport és közvetlenül a főcím alá szedik az ember nevét; vagy ha horogra akad egy nagy sztori, és nyomban hatan-heten lógnak egyszerre a telefonon, a konkurenciával és egymással is versengve az elsőségért... Ken Follett
5. Ha az ember magányosan él, már azt sem tudja, hogy mit jelent elmondani valamit: a valószerû a barátokkal együtt tûnik el. Az ember az eseményeket is hagyja folyni a maguk kedve szerint; hirtelen embereket lát felmerülni, akik beszélnek, akik elmennek, se füle, se farka történetek közepébe csöppen. Jean-Paul Sartre
6. Annyi mindent csinálhattam volna, nem csináltam semmit. De érdekesek a semmik, néha valamivé válnak, ha elég sok van belőlük. Karafiáth Orsolya
7. Az irodalomtörténész megpróbálja kinyitni az áporodott szagú gyászházzá vált irodalmi panteon ablakait, hogy fénnyel és friss levegővel árassza el annak minden rejtett zugát. Milbacher Róbert
8. Az "író" nem foglalkozás, inkább létállapot. Az író akkor is dolgozik, sőt akkor dolgozik igazán, amikor látszólag civil. Mindig író, mindig figyel (egy speciális szögből néz), és várja - akár egy éhes kutya a csontot - , hogy az élet dobjon neki egy sztorit, egy szót, egy mondatot, vagy éppen csak egy mozdulatot, amit majd leírhat. Cserna-Szabó András
9. Nem baj, ha az ember olyasmivel is megpróbálkozik, ami igazából nem különösebben érdekli. Addig is történik valami.
10. Ha másokról beszélnek az emberek, többnyire unalmasok, de ha magukról beszélnek, majdnem mindig érdekesek. Oscar Wilde