Az írók stílusa annál rövidebb, vagyis tömörebb, mennél több a lényegesebb mondanivalójuk - és annál terjengősebb, mennél kevesebb az ilyen mondanivalójuk.

Kapcsolódó idézetek

1. A tartalom határozza meg a formát, nem pedig fordítva. Nem is értem azokat az írókat, akiknek a forma a fontos, majd hozzáírnak valami kis történetet. Szerintem az ilyen íróknak egyszerûen nincs mondanivalójuk. Nincs ötletük, talán életük sincs, vagy nem tudnak mesélni. Thomas Glavinic
2. A szavaknak saját világuk van. Sokszor nem azt fejezik ki, amit írójuk mondani akar.
3. Vannak (...) írók, akiknek egész alkotói pályája szakadatlan feszült munkálkodás tulajdon stílusuk kialakításán. Má­sok hosszú éveket töltenek vég nél­küli kísérletezésekkel, megint má­sok már legelső munkájukban könnyedén kezelik máris kész stí­lusukat. Grigol Abasidze
4. A stílus (...) nem más, mint hogy egyszerre három vagy négy dolgot mondjunk el ugyanabban a mondatban. Ha nem képes rá az ember, hogy több jelentést sûrítsen a mondataiba, akár ne is vegyen tollat a kezébe. Épp ez a többértelmûség különbözteti meg az irodalmi szöveget a tudományostól. Jean-Paul Sartre
5. Az író, ha valóban író, önmagából kiindulva és legtöbbször önmagáról ír, és ha a szavai jelentenek valamit, az csupán azért lehetséges, mert hû önmagához, a saját hangjához és ritmusához. A tartalom, a téma az írás mellékterméke, nem pedig a lényege. Aharon Appelfeld
6. Minél butább a beszéd, annál jobban megközelíti a tárgyat. És minél butább, annál világosabb. A butaság szerény és őszinte, az ész meg köntörfalaz és titkolózik. Az ész alávaló, a butaság pedig nyílt és becsületes. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
7. Minden írónak van maga világa, maga atmoszférája, amelyben él, és amelyből ír, van maga publikuma, amelynek ír. Az a sok kicsiny tekintet, az a számlálhatatlan környülállás teszi az írót nagyobb részént kedvessé - és hasznossá. Kármán József
8. Minden könyv más, pedig mindegyikben ugyanazok a szavak vannak. Csak más sorrendben. (...) Az írók azt a néhány betût rakosgatják ide-oda, mégis rengeteg mindent el tudnak mondani! (...) Azt gondolná az ember, hogy egy idő után már nem is tudnak új sorrendet kitalálni. Louis Sachar
9. A hasonlat arra való, hogy egy rövid képben pontosabban s világosabban mondja el a mondanivalómat, mint köteteken át való kifejtéssel tehetném. De csakis erre való; olyan, mint beszéd közben a gesztus. Rettentőek azok az emberek, akik egyre gesztikulálnak s azok az írók, akik ok nélkül halmozzák a hasonlatokat. Ignotus
10. Azt hiszem, két ellentétes irány jelenik meg a szövegeimben: legyen bennük valami nagyon egyértelmû, és valami nagyon nem egyértelmû, valami titok. Vizuális típus vagyok, így nemcsak mondatokban, szavakban, nem kizárólag verbalitásban gondolkodom, hanem sokszor megjelenik egy kép is a fejemben, létrejön egy belső tér, aminek a részletei így bejárhatók. Írás közben aztán kiderül, mi mûködik és mi nem. A hangulatok fontosak, a sugalmazás, a titok. A szájbarágós rész nem érdekel. Ahol nincsen semmi titok, ott véget ér az irodalom. Simon Márton