Az írókat azért fizetik, (...) hogy "úgy tegyenek, mintha", és tudjanak épp annyit meríteni közös valóságunkból, amennyi az általuk kitalált világ hihető tálalásához kell. Úgyhogy csak semmi huncutság, az írásmûvészet nem alku tárgya, az író nem lehet hûtlen az olvasóhoz, hogy álruhát öltve folyton át- meg átlépje, oda-vissza, a képzelet és a való határát.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha a lényegre akarunk szorítkozni, az író egyszerûen olyan fickó, akit azért fizetnek, hogy hazudjon. Minél nagyobb a hazugság, annál magasabb a tiszteletdíj. Stephen King
2. Nem az írói lét romantikája kedvéért írunk (az ma már röhejes); nem is megélhetésből (öngyilkosság volna); nem a dicsőségért (elavult eszmény, korunk a celebeké); nem a jövőnek (a jövő semmit sem vár tőlünk); nem akarjuk megváltoztatni a világot (nem a világot kell megváltoztatni); az életet sem akarjuk megváltoztatni (az élet nem változik); de nem is valami állásfoglalás, hogy írunk (hagyjuk az elkötelezettséget a hősirodalomra); és nem szolgálunk fel ingyenlakomát (nincs illúziónk, tudjuk, hogy mindennek ára van, a mûvészetnek is). Akkor hát miért írunk? Nem tudjuk, és talán pont ez a válasz: azért írunk, mert nem tudunk semmit, azért írunk, mert nem tudjuk, mit lehetne kezdeni a világgal, hacsak nem írni, reménytelenül, mégsem feladva, makacs örömmel, kifulladásig. Mohamed Mbougar Sarr
3. Az író elsősorban nem azért ír, hogy olvassák. Persze hogy szeretné, ha olvasnák. De elsősorban az írásért ír, mindenekelőtt azért, mert ez az ő létezési módja, mert így veszi birtokába - ő és a könyve - a valóságot. Félicien Marceau
4. A boldogtalanságot sem adják ingyen. Az írói munka - akármilyen minősége - megköveteli, hogy a szívet, az ideget és az eszméletet valamilyen, az átlagos életérzésnél perzselőbb hőfokon tartsuk. Nincs alku, és nincs az, hogy "megéri"-e - az ember nem alkudozhat rögeszméjével, melyet mások tarthatnak "elhívatásnak", s címkézhetnek tetszetős jelképekkel; meztelen és durva neve, úgy hiszem, mégis a rögeszme... "Boldog" ember nem alkot; a boldog ember egyszerûen boldog. Márai Sándor
5. Egy író, egy mûvész feladata az igazság kimondása és keresése, s ha alkotunk, akkor mondjunk igazat, csakis az igazat! Ez etikai alapszabály.
6. A megfelelő pénzösszeg birtokában az égvilágon akármit meg lehet jelentetni. Sőt, a megfelelő pénzösszeg birtokában akárki azt hazudja neked, hogy "mekkora író vagy".
7. Minden írónak van maga világa, maga atmoszférája, amelyben él, és amelyből ír, van maga publikuma, amelynek ír. Az a sok kicsiny tekintet, az a számlálhatatlan környülállás teszi az írót nagyobb részént kedvessé - és hasznossá. Kármán József
8. Az írót, mint alkotó mûvészt, aki újat is ad - mert hiszen ez a lényege - feltétlenül egy magasabb rendû emberként fogom fel, mint átlag olvasóját. Ezen nem is érdemes vitat­kozni.
9. Nem az az író, aki csak hihető dolgokat tud mesélni, hanem az, aki hihetővé teszi a meséjét, aki - leegyszerûsítve - ránk erőszakol egy olyan világképet, amelyben a szereplők viselkedése és tettei természetessé, elfogadhatóvá, mi több, elfogadottá válnak. Félicien Marceau
10. Ahányan elolvasnak egy regényt, az annyiféle mûvé válik, hiszen mindenki hozzáteszi a maga emlékeit, egyéniségét, képzeletét. Az olvasók társszerzők - szerencsére a honoráriumból nem kérnek, sőt, pénzt adnak a könyvekért. Isten, jól találtad ezt ki, köszönöm szépen. Vámos Miklós