Az is alacsony lelkületre vall, ha valaki szegénységével mentegetőzik, az egyéni vagy az idők okozta balsorsra panaszkodik, az árverés nehézségeire hivatkozik; de miféle gondolkodás vagy szemérmetlenség az, ha valaki épségben megtartja vagyonát, pedig adósságát elismerte?

Kapcsolódó idézetek

1. A szûkölködés rosszabb, mint a nyomor, mert a nincstelenségben meg lehet őrizni a méltóságot, de a nélkülözés eltorzítja a jellemet, kicsinyességhez, irigységhez vezet, lealacsonyít, mert az ember nem tud megharcolni vele, a nélkülözést nem lehet büszkén viselni, mint a nyomort. Pierre Lemaitre
2. Az emberek nem hiszik, hogy ők nagy összegû pénz birtoklására érdemesek. Mások azt hiszik, hogy helytelen vagy erkölcstelen gazdagnak lenni: hogyan lehetnék én gazdag, ha mások szegények? A gond ezzel az érveléssel természetesen az, hogy nem segíthet másokon, ha semmije sincs, amivel segíteni tudna. Az ember úgy segíthet másokon, ha ad nekik, példát mutat és lelkesíti őket, hogy teljesítsék feladataikat, használják ki a bennük rejlő képességeket. Adam J. Jackson
3. Nem értek egyet azzal, hogy a szerénység fontos erény. A logikus elme mindent olyannak kell hogy lásson, amilyen. És ha lebecsüli magát, éppúgy eltér az igazságtól, mintha eltúlozta volna.
4. Nincs szegényebb azoknál az embereknél, akiknek nincs becsületük, vagy nincs önbecsülésük. Függetlenül attól, hogy milyen vagyonnal rendelkezik valaki, sohasem érezheti magát vagyonosnak, és bármilyen vagyon, amit összegyûjt, csak időleges, ha nem tisztességes. Adam J. Jackson
5. A szegénység megalázza az embert, míg a vagyon felemeli, holott épp fordítva lenne természetes. Szégyellnivalója annak van, aki jól táplálkozik, és jó ruhát visel, míg mások éhesen kelnek fel az asztaltól, és nincs mit magukra venniük.
6. Az ember tökéletlen lény. Néha többé-kevésbé képmutató, s az együgyûek ilyenkor azt mondják, hogy erkölcsös vagy erkölcstelen. Honoré de Balzac
7. Csak a lelki szegények valóban szegények. Az, aki mindenét elvesztette, de bátorsága, jókedve, reménye, erénye és önbecsülése töretlen marad, továbbra is gazdag. Samuel Smiles
8. Akkor maradhat csak igazán ember az ember, ha kapcsolatban áll másokkal; aki magányosan, csak magára gondolva él, az egy idő után szegényesnek, sőt elviselhetetlennek találja életét, s különböző méltatlan módokon igyekszik jobbulást találni.
9. El kell viselni jellemünket, alaptermészetünket, melynek hibáin, önzésén, mohóságán tapasztalás és belátás nem változtatnak. El kell viselnünk, hogy vágyainknak nincs teljes visszhangja a világban. El kell viselni, hogy akiket szeretünk, nem szeretnek bennünket, vagy nem úgy szeretnek, ahogy mi reméljük. El kell viselni az árulást és a hûtlenséget, s ami a legnehezebb minden emberi feladat között, el kell viselni egy másik ember jellembeli vagy észbeli kiválóságát. Márai Sándor
10. Gyöngeségre és oktalanságra vall, ha valaki azt mondja, hogy nem tudja elviselni, amit a sors reá mér. Charlotte Bronte