Az meglett ember, akinek szívében nincs se anyja, apja, ki tudja, hogy az életet halálra ráadásul kapja s mint talált tárgyat visszaadja bármikor - ezért őrzi meg, ki nem istene és nem papja se magának, sem senkinek.

Kapcsolódó idézetek

1. Az embernek eleve nincsen semmije, ami "ténylegesen" az övé lehetne, mert bármit bármikor elveszthet, bármit elvehetnek tőle, bármi bármikor elromolhat, elvesztheti az értékét, és ha véletlenül hosszan megmaradna az ember látszólagos tulajdonában, a halálba már végképp nem viheti magával. Itt kell hagyjon az ember mindent, bármiről is hitte azt, hogy az övé. Laár András
2. A lázadásában, kivetettségében, magárahagyatottságában, testi és lelki elesettségében megvetett ember, aki - neki felróható és rajta kívül álló okok miatt - az élet vesztese, ha másnak már nem is, az Örökkévalóságnak mindenképpen kell. Iványi Gábor
3. Az, aki, mivel semmije sincs, nem is akar semmit, ha csak azt nem, hogy hagyják meg neki a saját semmijét. Samuel Beckett
4. Valakinek sebet kap a lelke. Aki adta, nem is tud róla talán. Aki kapta, alig rezzent meg belé. De a seb marad, és nem heged be. Wass Albert
5. A halottakból nem válnak élők többé, ha mégannyira keresi, s meg is találja őket az ember. Akit az istenek maguk mellett akarnak tartani, annak ott a sírja, ahol összeesett.
6. Aki elvesztett valamit, azt hiszi, tudja, mi hiányzik neki. Akinek sohasem volt semmije, annak nem kell hinnie semmi ilyesmit. Annak minden hiányzik. Bjarte Breiteig
7. Annak, hogy az ember már nem hisz önmagában, semmi pótléka a világon. Sem az, hogy másokban tud hinni, sem az, hogy másokban sem hisz. Osvát Ernő
8. Az a lélek, amelynek nincs szilárd célja az életben, elveszett. Mindenütt lenni annyi, mint sehol. Michel de Montaigne
9. Akit az Isten elhagyott: az hagyja el az embereket. Aki nélkül megvan az Isten: az emberek is megvannak anélkül. Simonyi Imre
10. Az ember csak egyszer, csak az anyjától fogadhatja el az életét. S óhatatlanul meggyûlöli azt, akitől másodszor is el kellett fogadnia. Magának sem vallja be, hogy úgy nézi megmentőjét, mint a sátánt, akinek elszerződte lelkét. Hollós Korvin Lajos