Az olvasó mindig csak annyi kultúrát vesz magába az írói mûből, amennyit az ő kultúrája megbír, a saját bárdolatlan felfogásához alacsonyítja a mûremeket. (...) Visszaél azzal a ténnyel, hogy ismeri a betûket; azt hiszi, tud már olvasni is. Tulajdonképpen nem is volna szabad megtanítani olvasni csak azt, akiben megvan az a képesség, hogy igazán bele tudjon hatolni egy szép mû lényegébe.

Kapcsolódó idézetek

1. Csak az ostobák és korlátolt értelmûek olvasnak kizárólag olyan mûveket, amelyek nézeteikkel és erkölcseikkel ujjat nem húznak. Aki értelmében fejlődni kíván és bölcsességre törekszik, az annál is inkább olvasson olyan mûveket, amelyekkel szemben ellentétesen gondolkodik: mert bárki is meggyőződését inkább erősítheti meg az ellenvéleményekből, mint a hasonló fölfogást vallók mûveiből.
2. Vannak a magas kultúrának olyan részei, amik egyszerûen nem valók mindenkinek, mert előképzettség nélkül nem lehet befogadni, és ha ilyet akarunk rátolni szélesebb rétegekre, akkor az kudarcba fog fulladni. (...) Az értékeket el lehet juttatni, csak nem ezeken a primer módokon, hogy egy verset olvassunk fel egy bulvármûsorban, mert az nevetséges lesz. Karafiáth Orsolya
3. Silány fogalma van annak a mûveltségről, aki azt hiszi, hogy a mûveltség lényege a képletekre való emlékezés. Egy rossz előmenetelû reáliskolai tanuló többet tud a természet törvényeiről, mint amennyit Descartes vagy Pascal tudott. De vajon képes-e a szellemnek ugyanolyan szárnyalására is? Antoine de Saint-Exupéry
4. Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerûhöz, a zavaroshoz és a vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a mûveletlenséghez. Mert a mûveltség annyi, mint igazságnak - minden dolog igaz ismeretének - feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A mûveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Márai Sándor
5. A közönségnek írok én is, de nem fogadhatom el irányítónak, mértékadónak a közönség mûvészeti kultúráját, sokban csiszolatlan ízlését. Az írónak ugyanúgy elvitathatatlan feladata mûve tartalmának, formájának megfelelő kidolgozása, ahogyan a tudós is a saját legjobb belátása szerint oldja meg problémáit, a szakmába be nem avatottak véleményére való tekintet nélkül. Kassák Lajos
6. Nem azért kell a mûveltség, nem arra való, hogy hencegjen vele az ember, hanem hogy megtanulja az életet. Hogy a bölcsebb emberek tanítása a segítségére lehessen. Hogy lássa magát a mûvekben tükröződni. Hogy közelebb kerüljön az életéhez. Karafiáth Orsolya
7. Az irodalmi mû mindig fikció, és nem a valóságos történések mérlegén kell jól szerepelnie, hanem a belső rendszere alapján. Ha jól van megírva valami, akkor annak rám is úgy kell hatnia, mint az olvasóra, meg kell szólítania a saját belső valóságomat. Háy János
8. A "laikus" olvasók jelentős része azt tartja jó vagy szép mûnek, ami tetszik neki. Kérdés, az olvasók mekkora része rendelkezik külön mércével, a tetszés és a mûvészi érték fokozatának megállapítására, ugyanis viszonylag ritkák az ilyen minősítések, mint a "tetszett, bár nem tartom nagy mûnek", "kétségkívül értékes mûalkotás, ám nekem nem tetszett, mert nem felel meg az ízlésemnek".
9. Ha nem tetszik, amibe belekezdek, van bátorságom félretenni. Ha az illető mû ismerete az alapmûveltségünkhöz hozzátartozik, még nem biztos, hogy hozzám is tartozni fog.
10. Nem minden mûvészet, amit alkottál. (...) Nem teljes mindaddig, amíg valaki be nem fogadja. (...) Csak akkor válik valamivé, ha valaki meghallgatja, látja, vagy bármely úton megtapasztalja. Marilyn Manson