Silány fogalma van annak a mûveltségről, aki azt hiszi, hogy a mûveltség lényege a képletekre való emlékezés. Egy rossz előmenetelû reáliskolai tanuló többet tud a természet törvényeiről, mint amennyit Descartes vagy Pascal tudott. De vajon képes-e a szellemnek ugyanolyan szárnyalására is?

Kapcsolódó idézetek

1. Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerûhöz, a zavaroshoz és a vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a mûveletlenséghez. Mert a mûveltség annyi, mint igazságnak - minden dolog igaz ismeretének - feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A mûveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Márai Sándor
2. A mûvészet olyan, mint egy nagy kérdőjel. A mûvészetről mindenki azt gondolja, hogy ez egy olyasvalami, amit az iskolában vernek a fejünkbe, pedig ez egyáltalán nem így van. A mûvészet fantázia. Kreativitás. Képzelet. Előadás. Marilyn Manson
3. A nyárspolgár azt hiszi, hogy a mûvészet mûvelődési anyag. A többé-kevésbé normális ember tudja, hogy élmény, amely felveri az életörömet. Márai Sándor
4. A mûveltség a nagy kapcsolatrendszerek ismeretét jelenti. Kapcsolatban állunk anyagi és szellemi környezetünkkel: de a környezetünkhöz tartozik a millió fényévnyi távolságban felrobbant csillag, feleségünk, a közérti eladó és a Halotti beszéd. Helyünk ismerete az Univerzumban, az élők világában, a társadalomban, a családban, felismert helyzetünkből fakadó cselekvésünk: ez mind a mûveltséghez tartozik. Röviden a mûveltség: általános viszonylatrendszerek (mint történelmi folyamatok) ismerete - annyi konkrét tényanyaggal, amennyivel az általános elveket a valósághoz lehet rögzíteni. Simonyi Károly
5. A mûveltség valójában azt jelenti, hogy megérezzük, mennyi mindent nem tudunk.
6. Az olvasó mindig csak annyi kultúrát vesz magába az írói mûből, amennyit az ő kultúrája megbír, a saját bárdolatlan felfogásához alacsonyítja a mûremeket. (...) Visszaél azzal a ténnyel, hogy ismeri a betûket; azt hiszi, tud már olvasni is. Tulajdonképpen nem is volna szabad megtanítani olvasni csak azt, akiben megvan az a képesség, hogy igazán bele tudjon hatolni egy szép mû lényegébe. Schöpflin Aladár
7. A mûvészet nem az ember tudatára, hanem az érzelmeire hat, hogy meglágyítsa, megpuhítsa az emberi lelket. A nagy mûalkotás eszmeisége sokrétû és meghatározhatatlan, akár az élet. Ezért sem számíthat az alkotó mûve tökéletes befogadására, mely megfelelne a saját értelmezésének. A mûvész csupán törekedhet arra, hogy megmutassa a maga világfelfogását, hogy az emberek az ő szemével nézzék a világot, hogy áthassák őket a mûvész gondolatai, kétségei, érzései. Andrej Tarkovszkij
8. Nem azért kell a mûveltség, nem arra való, hogy hencegjen vele az ember, hanem hogy megtanulja az életet. Hogy a bölcsebb emberek tanítása a segítségére lehessen. Hogy lássa magát a mûvekben tükröződni. Hogy közelebb kerüljön az életéhez. Karafiáth Orsolya
9. A mûvészetnek semmi köze sincs a mûveltséghez. Kétségtelenül szép s jó dolog, ha a mûvész mûvelt ember, de mûvészi rangját ez nem érinti. Nem az eszével, de az érzésével teremt a mûvész. Angeli Henrik
10. A mûvészet nem az eszközök, hanem a szellem mûve. Az eszközök hatását nem szabad érezni rajta. A hangján sem szabad hallanunk, hogy durva dörzsölés fizikai eredménye. A mûvész lelke határozza meg tárgyát és lényegét alkotásának. Teljesen szabad. De aki ezzel a szabadsággal visszaél, és nem őszinte hanggal, színnel, alakkal lép elénk, nem mûvész. Ámító, gyakran önámító. G. Hajnóczy Rózsa