Az olyan tőke, amely nem teremt állandóan új és jobb munkaalkalmat, haszontalan, mint a homok. Az a tőke, amely a munkás életviszonyait állandóan nem javítja és napi munkabérét nem irányítja igazságosabban, voltaképpen eltévesztette hivatását. A tőke legfőbb célja nem az, hogy több pénzt teremtsen, hanem, hogy oda hasson, hogy a pénzt az élet megjobbításának szolgálatába állítsa.

Kapcsolódó idézetek

1. A tőke (...) nincs tekintettel a munkás egészségére és élettartamára, hacsak a társadalom nem kényszeríti rá, hogy tekintettel legyen. Karl Marx
2. A pénz nem arra való, hogy "tisztességes életmódot" biztosítson, arra meg egyáltalán nem, hogy hatalmat adjon - micsoda hitvány féreg az, aki hatalmat akar!... A pénz arra való, hogy beavassa az embert a vágyak matematikájába... A pénzt több helyen kell értékesíteni, többször kell felvenni az ellenértékét, aztán lesz, ahogy lesz... A pénz arra való, hogy nyugtalanná, rossz lelkiismeretûvé tegye, megalázza az embert. Hevesi András
3. Mértéktelen, vak törekvésében, a többletmunkára irányuló olthatatlan farkasétvágyában a tőke átgázol a munkanap maximális korlátain - nemcsak az erkölcsi, hanem a tisztán fizikai korlátain is. Bitorolja a test növekedésére, fejlődésére és egészségének fenntartására szolgáló időt. Elrabolja a szabad levegő és a napfény fogyasztásához szükséges időt. Lecsipeget az étkezési időből, s azt, hacsak lehet bekebelezi magába a termelési folyamatba; úgyhogy a munkásnak, mint puszta termelési eszköznek, úgy adják a táplálékot, mint a kazánnak a szenet, a gépnek a zsírt vagy az olajat. Az életerő gyûjtésére, megújítására és felfrissítésére szolgáló egészséges alvást annyi óráig tartó dermedtségre redukálja, amennyit egy abszolút kimerült szervezet újjáéledése nélkülözhetetlenné tesz. Ahelyett, hogy a munkaerő normális fenntartása határozná meg a munkanap korlátját, itt, megfordítva, a naponta lehetséges legnagyobb munkaerőkifejtés - bármilyen betegesen erőltetett és kínos is az - határozza meg a munkás pihenőidejének korlátját. A tőkét nem érdekli a munkaerő élettartama. Karl Marx
4. A tőke szaporodásának közvetlen oka nem a munka, hanem a takarékosság. Való igaz, a szorgalmas munka teremti meg a javakat, amelyeket takarékossággal fel lehet halmozni, de bármennyit teremtsen is a munka, tőkénk sosem növekedhetne, ha nem gazdálkodnánk takarékosan és nem tartalékolnánk. Adam Smith
5. A boldogság nem tőke típusú dolog. A boldogság nem felhalmozott vagyon. A boldogság maga az áramlás. A pénz áramlása. Sok bevétel, sok költés. Ha megállítod az egyiket, megáll a másik is. Vámos Robi
6. A tőkének nincs sem politikai, sem filozófiai, semmilyen értéke. A tőkének egyetlenegy értéke és érdeke van, az, hogy több legyen belőle, és ez mozgat párthovatartozástól, világnézettől függetlenül minden oldalt. D. Tóth Kriszta
7. A pénz eszköz a jelenben lévő és a jövőbeni céljaid elérésére, nem pedig maga a cél. A cél az egyetlen életed minél hatékonyabb és tartalmasabb leélése, amihez a pénz adja meg a lehetőséget. Ahhoz kell a bölcsesség, hogy mit jelent egy tartalmas vagy hatékony élet, egy olyan élet, amit nem kell megbánnod majd nyolcvanévesen, hogy erre ment el az életed, de az biztos, hogy a pénz hegyekbe hordása nem tartozik a megoldások közé. Csernok Miklós
8. Ennek a társadalomnak hihetetlen ellentmondásai vannak, az ellentmondáson alapul: tőke és munka ellentmondása, a megfosztottak és a birtokosok ellentmondása, a természet és a természet kizsákmányolásának az ellentmondása... mindenféle ellentmondásokon alapul. Nyilvánvalóan minél több ellentmondást fel lehet számolni vagy legalábbis enyhíteni lehet, annál jobb vagy mûködőképesebb vagy harmonikusabb lehet egy társadalom, de egészen biztos vagyok benne, hogy ezek új típusú ellentmondásokat szülnek.
9. No de hogy lehet munka nélkül meglenni? Hogy lehet kötelességek, hivatás, foglalkozás nélkül élni a világon? Gondolja csak meg! Nézze meg isten bármely teremtményét: mindegyiknek van valami rendeltetése, valami haszna. Még a kő is azért van a világon, hogy felhasználják, hát akkor az ember, a legeszesebb lény, céltalanul, haszontalanul töltse az életét? Nyikolaj Vasziljevics Gogol
10. Az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belőle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből? S ezért van az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dől. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot, és a helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma. Wass Albert