Az olyan városok, amilyen Párizs, szüntelenül gyarapodnak. Csak ilyenekből lesz főváros. Nagy katlanok ezek, bennük fut össze egy ország minden földrajzi, politikai, erkölcsi és szellemi hulláma, egy nép minden természetes hajlama; úgyszólván kútfői, de egyben gyûjtőcsatornái is a civilizációnak.

Kapcsolódó idézetek

1. A városlakóknak több kell annál, mint amit a környezetük meg tud adni. Az élelmet, a vizet és az energiát máshonnan kell beszerezniük. Innentől kezdve már teljesen mindegy, milyen békés és nemes eszményeket dédelgetnek az emberek a szívükben. Az ilyen társadalom szükségszerûen hódításra és pusztításra épül, mert senki sem adja oda önként a földjét, a vizét vagy az erdőit. Amikor a város feléli a saját erőforrásait, kénytelen máshová nyúlni értük. Ez az elmúlt tízezer év története röviden. Újra és újra ugyanaz a minta ismétlődik: egy felduzzadt hatalmi központ körül meghódított területek sorakoznak, melyekből a központ addig szivattyúzza ki, amire szüksége van, amíg végül az egész össze nem omlik. Derrick Jensen
2. A történelem, a társadalom és a kultúra információinak hullámai egyetlen nagy folyóban folynak össze. Bizonyos hullámok kioltják, mások felerősítik egymást. Egyik sem különösebben erős, de hatásuk kombinációja olyan egyedi, finoman fodrozott jelenséget produkál, amelyet az egyén identitásának nevezünk. Siddhartha Mukherjee
3. Piszkos épületek, névtelen emberek tömege, soha nem szûnő zaj, zsúfolásig teli vonatok, szürke ég, a teret uraló hirdetések, vágyak és lemondások és ingerültség és izgalom. Végtelenül sok választás, végtelenül sok lehetőség. Csakhogy miközben végtelenül sok, egyben nulla. Mindent a kezünkbe fogunk, és közben a nagy nullát markoljuk. Ilyen egy nagyváros. Murakami Haruki
4. Mindig úgy érezte, köze van a folyóhoz, részt akart venni az életében, lefolyni, mint az az ezernyi minden, amit a folyó magával sodort. (...) Cavan megyében még keskeny és gyors, csak később lassul és szélesedik ki. Útközben minden lemorzsolt földdarabbal magával visz egy kicsit az adott hely, az adott megye titkaiból, lelkéből. A mellékfolyói - mint egy-egy artéria, melyet az ország lüktetése tart mozgásban - mind elhozzák, és izgatott suttogással adják tovább a titkaikat, hogy az egész végül elvesszen, összekeveredjen a világ többi elsuttogott reményével és megbánásával az Atlanti-óceánban. Cecelia Ahern
5. A főváros háztetői olyanok, mint a tenger hullámai: fenségesek. Victor Hugo
6. A civilizáció olyan, akár a levegő vagy a víz. Mindenütt, ahol út, - akár csak rés - nyílik számára, behatol, és megváltoztatja a vidék arculatát. Jules Verne
7. Minden város sajátos ízekből, zajokból, színekből és csöndekből áll, melyek a lényegét jelentik, és amelyek mégis naponta múlnak ki a felejtés csöndes vesztőhelyein. Romló kövek, rebbenő fények és árnyékok, illanó szagok, elhaló zörejek hatalmas mozaikja a város. Megszámlálhatatlanul sok változó töredék áll össze azzá a bonyolult egésszé, ami végül is mindig ugyanaz, és mégsem egészen ugyanaz marad. Száraz Miklós György
8. Igen, láttam Párizst is; mindegyikből kapott valamit; káosz az, sûrû rengeteg, ahol minden egyes ember csak az élvezetét keresi, s ahol senki se találja, legalábbis én így láttam. Voltaire
9. A forradalom gyakran hullámban halad keresztül egy-egy régión.
10. A forradalmak a történelem mozdonyai. Karl Marx