Az orosz író, Csehov mondja, ha a történetben felbukkan egy puska, annak el kell sülnie. (...) Nos, Csehov a következőt akarta ezzel mondani. A szükségszerûség önálló fogalom. Másképpen áll az össze, mint a logika, erkölcs vagy a dolgok jelentése. A funkciója abban van, hogy létezik. Ez a dramaturgia. Az ésszerûség, a morál, a szemantika nem önmagában, hanem más dolgokhoz való viszonylatában jön létre.

Kapcsolódó idézetek

1. Az irodalom ugyan öncélú és öntörvényû jelenség, mégis valamire való és értelme van, küldetéssel bír, mert szolgálat jellegû hivatást tölt be. Felfedezi az ember számára az embert! Nem használni akar, hanem rádöbbenteni! Megidézni és felismerni a dolgokat, bizonyítani, hogy az alkotás lehetősége azért adatott meg az embernek, hogy önmagát megismerje és az igazságra törekedjen! Esendő voltának és heroikus képességeinek ellentmondásos és iszonyatos kettősségét alázattal vegye tudomásul.
2. Az én szememben a színpadszerûség drámai megszépítést jelent: a szünet mûvészetét, egy könyv hirtelen becsukását; egy cigaretta meggyújtását; a színfalak mögött előidézett hatásokat, pisztolylövést, kiáltást, zuhanást, robajt; hatásos színre lépést, hatásos távozást - ezek mind olcsónak és könnyen leleplezhetőnek látszatnak, de ha kellő érzékkel és mértékkel élünk ezekkel az eszközökkel, ez jelenti a költészetet a színjátszásban. Charlie Chaplin
3. Hinni kényelmes. Tudni hasznos. Kételkedni szükségszerû. Balla D. Károly
4. A politikának az a szükségszerûsége, hogy ha használ egy fogalmat, akkor azt gátlástalanul használja.
5. A szükségszerûség a találékonyság szülőanyja. Stephen King
6. A szerelem a regények kelléke. (...) A regények megszabják a szerepet, s azt el kell játszaniuk; példával szolgálnak, amit követni kell. Stendhal
7. Lehet, hogy van a regényeknek idejük, hogy eljő az ő idejük, akár többször is, jön-megy egy könyv ideje, s mikor ideje van, s az itt, akkor hangosabban szól, lehet, mindenesetre én azt is gondolom, hogy az irodalmi mûveknek, és nemcsak a remekmûveknek, mindig és akárhol van, lesz egy fölülete, szintje, dimenziója, egy oldala, ami mutatja magát, ami él, ami nézhető. Ami felénk fordul. Változik az idő, változunk benne mi, a mû pedig végtelen. Akár egy élőlény: kimeríthetetlen. Esterházy Péter
8. Egy jó könyv értékét, mint minden mûalkotásét, az jelzi, akkor volt igazán érdemes létrehozásán fáradozni, ha alkotóját túléli. Amikor kiderül, hogy kellett, ha nem lenne, hiányozna, talán tényleg szükség volt rá, mert általa kicsit teljesebb a világ. Tehát, hogy nem mindegy, létezik-e, vagy sem. Bodor Ádám
9. Az irodalom luxus; a fikció szükségszerûség. Gilbert Keith Chesterton
10. Minden írás ellenállhatatlan belső igénye közös: meghaladni a beszédet. Mindegyiket a lehetetlen megfogalmazása érdekli. Közös vonásuk még a teatralizálási szándék is: a nyelvet olyan színházi tevékenységnek tekintik, mely lehetővé teszi, hogy hozzáférkőzhessenek a nyelvnek valamiféle végtelenjéhez. Esterházy Péter