Az univerzumnak kezdete van, de vége nincs. Végtelen. A csillagoknak szintén van kezdetük, de aztán saját erejük által elpusztíttatnak. Véges. A történelem tanulsága: gyakran a bölcsesség birtokosai a leginkább bolondok. A halak a tengerben nem ismerik a szárazföldet. Ha ők is bölcsességgel bírnak, ők is elpusztíttatnak. Nevetségesebb az, hogy az ember átlépje a fénysebességet, mint hogy a hal a szárazföldön éljen. Ezt úgy is hívhatnánk, mint Isten végső figyelmeztetése a lázadóknak.

Kapcsolódó idézetek

1. Közel a vég. Legalábbis a végre vonatkozó lebilincselő jövendölések szerint. Az emberiség történetét rengeteg végítéletre vonatkozó történet tarkítja, amelyek szerint az általunk ismert világra többnyire gyászos pusztulás vár. (...) Bármi legyen is az út, egyvalami sohasem változik a véggel kapcsolatban: rettenetes dolgok történnek a bolygónkkal, mindnyájan meghalunk, a Föld pedig lakatlanná válik.
2. Bármibe fogsz, egyszer vége szakad. Minden vízfolyás egyszer végéhez ér, minden tûz egyszer kialszik, minden edény egyszer eltörik, kő szétporlad, halandó meghal. Attól boldog az ember, hogy a világot megismeri, s nyomot hagy maga után. Csingiz Ajtmatov
3. A tudás hatalom. Az emberi faj pedig minden alkalommal visszaél a hatalmával. Egy nap az emberiség olyan tüzet szít, amelyet többé nem tud irányítani, és az egész univerzum égni fog.
4. Ha egy hal leéli az életét a folyóban, akkor talán ismeri a folyó sorsát? Nem! Csak azt tudja, hogy nincs hatalma a folyó felett. Követheti, amerre folyik, de a végét nem láthatja. Az óceánt elképzelni se tudja.
5. Mi mindent is kezdenék el újra, és milyen bölcs lehetnék! Mind nagyon bölcsek volnánk itt a földgolyón, és a sok bölcsesség által úgy élnénk békében együtt, mint egy nagy család. De nem ez történik. Rettentő ostoba mindenki, a legtöbb embernek még csak arról sincs fogalma, hogy mennyire fogalma sincsen.
6. Egyszer majd meghalsz. Nem élsz örökké. Ahogyan egyetlen ember és egyetlen dolog sem. Semmi sem halhatatlan. Ám e világon egyedül mi tudjuk, hogy ez így van. És ez hatalmas ajándék: az emberi értelem ajándéka. Mivel csak nekünk van olyasmink, amiről tudjuk, hogy el kell vesztenünk, és készek is vagyunk elveszíteni. Ami a legnagyobb terhünk és legnagyobb kincsünk: hogy az emberi létünk nem végtelen. Változik és elmúlik, mint egy hullám a tenger hátán. Ursula Kroeber Le Guin
7. A fák ismerik és értik a folytonosságot. Könnyû nekik, hiszen hosszan élnek, és ha ki is dönti őket a szél, sokszor még a gyökerükről is képesek újra kihajtani. Mi emberek, itt lenn a földön, anyagba zárva, nem tudjuk, hogy nekünk is hosszú az időnk. Egy életnyi időtartamban gondolkozunk. A testünk valóban olyan sérülékeny és esendő. Meghalunk és elporladunk, ha lejár a kiszabott időnk. Szerintem a legtöbb ember el sem tudja képzelni, hogy más perspektívában is nézhetnénk a dolgokat. Nem látunk rá az életek láncolatára. De annyi történet van, ami csak akkor nyer értelmet, ha feltesszük, hogy nem a születéssel vagy a fogantatással kezdődött. Réczey Kata
8. Az univerzum szerkezete olyan, hogy nemcsak maga halhatatlan, hanem a részei is azok, élő, szent lények formájában. Az univerzumnak nincs kezdete és nincs vége, így az életnek és az üdvözülésnek sincs kezdete és vége. Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij
9. A természet újra és újra megmutatja az erejét, hiszen az Univerzumban olyan hatalmas erők mûködnek, amiket esélyünk sincs befolyásolni. Elhitetjük magunkkal, hogy a táplálkozási lánc tetejére felküzdve magunkat, a technikai forradalmi fejlesztéseinkkel mi uraljuk a bolygónkat, az élővilágot és a természetet. Pedig sokkal sebezhetőbbek és védtelenebbek vagyunk, mint gondolnánk, a természet pedig folyamatosan figyelmezteti az öntelt és beképzelt emberiséget a hibáira, csak éppen akkora már az arcunk, hogy nem tudjuk, vagy nem is akarjuk mindezt tudomásul venni. John Cure
10. Az élet rövid, s az időnek szárnya van, mely elröpít örömöt és élvezetet. Az igazi bölcsesség abban rejlik, hogy miután nem tudhatjuk, meddig tart, sosem szabad feláldozni a mát a holnapnak, a jelent a jövőnek. Ninon de Lenclos