Ugrás a tartalomra
Az Úr, az Õ végtelen bölcsességében, elfelejtette elvenni az embertől a disznó éhségét. Ezért aztán az ember mit sem tud kezdeni a sas szárnyaival. A gondolatai nem tudnak szárnyalni. Mert az éhség súlya által a földhöz van láncolva.
Kapcsolódó idézetek
-
Az ember sok mindent képes nélkülözni: az ennivalót, a vizet; de fény nélkül csak lekushad, és várja a halált, mintha a sötétség kiszívná minden életerejét.
Simun Vrocsek
-
Az ember oktalan; miként a réti nyáj,
egyetlen napnak él, de arról mit se tud,
hogy isten itt miféle véget szán neki.
-
Az Ember az egyetlen élőlény, aki fogyaszt, anélkül, hogy termelne. Nem tud tejet adni, nem tud tojást tojni, gyönge ahhoz, hogy húzza az ekét, és nem elég gyors ahhoz, hogy meg tudja fogni a nyulat. Mégis ő az állatok ura.
George Orwell
-
Az emberi lény nem csak arra teremtetett, hogy keresse a bölcsességet, hanem arra is, hogy fölszántsa a földet, várja az esőt, elültesse a búzát, learassa a termést, megőrölje a magokat, és megsüsse a kenyeret.
Paulo Coelho
-
Amikor éhezik az ember, akkor nem foglalkozik a boldogsággal. Ezt jó volna néha felidézni. Ebben az elképesztő gazdagságban az ember könnyen eltéved.
Harlan Coben
-
Jó, hogy az Isten kutyát, macskát adott az embernek. Meg fát, madarat... azért adta neki mindezt, hogy az ember örüljön az életnek, és ne sokallja az élet hosszát. Hogy ne unjon rá az életre.
Szvetlana Alekszijevics
-
Az ember nem tehet a sorsa ellen semmit, mert kapálódzhat, dühönghet, mehet fejjel a falnak, de a sors nem tágít.
Cserna-Szabó András
-
Az ember agyag és szalma.
Isten a teremtője.
Az ember nem ismeri Isten terveit.
Helyezze hát magát az Õ kezébe.
-
Az Isten nem állhat minden embernek a háta mögé, mint egy dajka, és nem taníthatja az embert lépegetni. Az ember vezesse önmagát, azért van esze!
Lux Terka
-
Végeredményben az embernek semmije sincs. Hiszen sem a teste, sem a lelke nem az övé. Hát micsoda dolog ez? A teste elporlad, a lelke meg visszaszáll Istenhez. Az ember rab. Még a lelke sem szabad. Az Isten pórázon sétáltatja a lelket ezen a világon. És mikor a test kimúlik, a Teremtő magához rántja a lelket. Ezért aztán az embernek nem jut egy csöpp se a szabadságból.
Cserna-Szabó András