Ugrás a tartalomra
Az utak azóta cikcakkoznak a földön, amióta egyáltalán élet létezik, az élet, amely jellegénél fogva nyughatatlan.
Kapcsolódó idézetek
-
Maga a föld él, és az időjárás és az élet erodáló erőinek hatására változik. Az út görcsös, lassan lüktető kígyóvá alakul. Felszíne emelkedik és süllyed, széle lassan ide-oda mozog, de iránya alapvetően megmarad a földön. Mintha két párhuzamos világ létezne: a gyors, biológiai és a lassú, geológiai világ. Az utak, amelyeken az élet áramlik, a két világ metszéspontját jelentik.
Marcus Rosenlund
-
Az ember útja állandóan keresztezi egymást másokéval. Így mûködik a világ. Összeütközünk, és valakinek néha bántódása esik.
Harlan Coben
-
A földön út vonul, és az út hossza az álma mindenkinek.
Jack Kerouac
-
Az élettelen tárgyak épp csak annyira tudnak mozogni, hogy mindig utadban legyenek.
-
Az életet nem lehet féken tartani. Szabad utat tör magának, elterjed, korlátokat dönt le - fájdalmas, talán sokszor veszélyes is. De ilyen.
-
Az élet, úgy látszik, reménytelenül összekuszált fonalak szövevénye. Az emberek ide-oda rohannak, ismeretlen erők hatására, és fogalmuk sincs, mi célból: mintha csak éppen a sietség kedvéért sietnének.
William Somerset Maugham
-
Az út egy, de mindenki másképp jár rajta.
Mihail Solohov
-
Mert az élet az valami roppant különös dolog. Az úgy odakötözi az embert a földhöz, egy völgy hajlatához, vagy egy domb oldalához, úgy odakötözi még akkor is, ha nehéz és nyomorúságos élet, hogy az ember lassanként odanő hozzá, gyökeret ereszt belé s lassan otthonának kezdi érezni akkor is, ha idegen.
Wass Albert
-
Sokszor voltunk már azon a ponton, amikor az út végéhez értünk, de az élet, ha úttalanul is, mindig tovább sodort bennünket.
Lakatos Menyhért
-
Az élet mindig megy tovább. Még akkor is, ha csak vonszol magával, rugdosva és kiabálva.