Azért tartottam ki, mert ez volt a döntésem, amikor felébredtem mellette nap mint nap, amikor szerelmesek voltunk, vagy hazudtunk egymásnak, vagy keserûséget okoztunk a másiknak. És akármi történt, újra és újra őt választottam, ő pedig engem, mert a hûséget, mint a járást vagy az őszinteséget, meg lehet tanulni, aztán ismételni kell.

Kapcsolódó idézetek

1. A hûség döntés. Õt választottam, és mert így tettem, szeretném megismerni. Mivel megismertem, meg is szerettem, és mert szeretem, eggyé válok vele. Vasadi Péter
2. Régebben azt hittem, amikor az emberek beleszeretnek valakibe, egyúttal kikötnek egymás mellett, és azt követően nincs más választásuk. És lehet, hogy ez igaz is a kezdetekre értve, ám most már nem. Belészerettem. De nem szeretnék csak jobb híján vele maradni, mintha nem lenne más választásom rajta kívül. Azért tartok ki mellette, mert ez az én döntésem, nap mint nap, amikor felébredek minden áldott nap, amikor veszekedünk vagy hazudunk egymásnak, vagy csalódást okozunk a másiknak. Újra meg újra őt választom, ő pedig engem. Veronica Roth
3. Hogy erős-é és hû egy vonzalom, ha próbára teszem, csak úgy tudom. S szándékom volt, hogy próbára tegyem, kit megtalálni vágytam szüntelen: nemeslelkû, hûséges férfi ő, kinek szerelmén nem fog az idő. Ezért is kértem jó szüleimet: egy-két évet még várjak, ha lehet, a holtig tartó frigyre hadd találjak, mely oka volt már sokak bánatának. Navarrai Margit
4. Annak ellenére, hogy ezt módszeresen próbáltam tagadni, éreztem iránta valamit. Minél több időt töltöttem vele, annál inkább tudtam, hogy az érzések nem múlnak el. Becca Fitzpatrick
5. Engedje (...) felhasználni e pár percnyi magányt, hogy elmondhassam, ismételhessem kegyednek, hogy szeretem, és ha már rég ideje nem tettem e vallomást, csak azért történt, mert meg akartam győződni szerelmem szilárdságáról s mélységéről, és biztossá lenni a felől, miszerint nem csupán csodálatos szépsége igézett-e meg; a próbát kiállottam, szívem tanulmányozását minden este ismétlem, mióta szeretem; és ha most én azt mondom, szeretem, nem csupán a jelenre szól az, de a jövőre, örökre, az egész életre. Hector Malot
6. Én választottam egyszer, mikor arról volt szó, hogy hogy kell az ember életét leélni, s én azt választottam, hogy őszinte leszek, és megpróbálok annyira őszintének lenni az életemben, amennyire csak lehet, mert ez a legegyszerûbb és a legkevésbé megszokott. Hernádi Judit
7. Talán a velünk élő emberek miatt vagyunk olyanok, amilyenek. Vagy az alapján választunk, amire szükségünk van. Bárhogy is van, ha megtaláljuk az igazit, nem szabad elengedni!
8. Soha nem hittem volna, hogy az ember valakit ennyire megszerethet. Hány lány volt, istenem, hány lány, asszony, különböző városokban. Hosszabb, rövidebb ideig. Futó kalandok, néhány hónapos szerelmek. Beléjük bolondultam, tetszettek (...), de mindig ott tudtam hagyni őket. Jött egy másik, egy kívánatosabb, kéznél volt... nem csináltam belőle gondot. Örültem, ha találkoztam velük, de soha nem vesztettem el egészen a fejem. Kiválasztottam őket, elejtettem őket. Szép, sima ügyek voltak. Soha nem hittem volna, hogy valakit ennyire... Talán azért, mert ő választott ki engem. Ezt mindig éreztem, hogy ő választott ki engem.
9. Itt áll a sors, a jó és a rossz oldalával, a napossal és az árnyékossal, azzal a nekem juttatott férfihûséggel, amelyben jogom van hinni, de társam ezer hûtlensége, csalása, ámítása, önámítása és kevés szeretni tudása terhével. Tudom, hogy ha szemben állok vele, ha szólok hozzá, a szavam elér a szívéig. Hogy velem akkor kivételesen őszinte. (...) De amint egy lépést eltávolodok tőle, mi lesz a hûségből, az őszinteségből? Milyen módon lázad fel a kötöttség ellen, amely most hozzám fûzi? Dénes Zsófia
10. Tudom, hogy azok a dolgok, amiket az ember a szerelemben elkövet, megmaradnak. Ha két ember együtt marad, az nem azért van, mert elfelejtik, ami történt, hanem mert megbocsátják.