Azok a szavak, amiket akkor mond az ember a kollégájának, amikor szimulált katasztrófákban vesz részt, és azok, amiket akkor, amikor a világ véget ér a távollétében, nagyon különböznek egymástól.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy dolog munkálkodni a távoli és homályos célért (...). Egészen más, amikor meg is kell tenned. David Brin
2. Amit az emberek mondanak, amit tesznek, és amit elmondásuk szerint tesznek, az mind teljesen különböző dolog. Margaret Mead
3. Teljesen máshogy fest a helyzet akkor, amikor valaki felülről, egy bizonyos távolságból figyeli a háborúskodás különböző állomásait, a hadmûveleteket, a politikusok szólamait - és megint más, amikor "szemmagasságban forgat", és elmegy egyszerû emberekhez, családokhoz, velük tölteni egy napot. Meghallgatja azok véleményét és élményeit, akiknek nem hallani a hangját a konfliktusról szóló hírek óriási zajában. Ilyenkor lehet igazán átérezni, hogy minden meggyilkolt emberrel, kisgyerekkel, anyával, apával valóban egy világ vész el. Al Ghaoui Hesna
4. Bár mindketten ugyanazon a nyelven beszélnek, a másiknak mégis mást jelenthetnek a kimondott szavak.
5. Igen. Különbözőek vagyunk. Az egyik attól vadul meg, ha megmondják neki az igazat, a másik pedig a frázisokat nem bírja elviselni. Hermann Hesse
6. A szavakkal az a baj, hogy mindenkinek mást jelentenek. Ha azt mondom: szerelem, egy egészen más film indul a lelkedben, mint az enyémben. Müller Péter
7. Ha ugyanarról később mond valamit ugyanaz a személy, az más. Én holnap más leszek, mint aki ma vagyok. A múltam is más, a jelenem is más, a jövőm is más az időben. Báthori Csaba
8. Nincsen reménytelen helyzet, csak reményvesztett ember van. Ez pedig nagyon nagy különbség! Amikor valamelyikünk eljut oda, hogy ez a helyzet most reménytelen, az élet reménytelen, ez a kapcsolat reménytelen, azt kellene inkább mondani: álljunk csak meg, olyan hogy reménytelen, nincs! Reményvesztettség van. Én most reményvesztett vagyok, és az a kérdés, hogy mit is kezdjek ezzel. Így rögtön valamekkora szabadsághoz jutok, míg ha átélem, hogy a helyzet reménytelen, akkor minden cselekvőkészségem alábbhagy. Mert azt tudnunk kell, hogy nagyon sajátos módon a reményvesztett pillanatokban is van még lépés. Nem is egy. Nem is kettő. Pál Ferenc
9. - Hiányzol - mondom. - Hiányzom? De hát itt vagyok melletted. - Ez a legrosszabb. Amikor úgy hiányzik valaki, hogy közben ott van melletted.
10. Egy szigetországnak vannak végei, elmegy az ember a tengerig, és ott a vége. Más országoknak nincsenek végei, elmegy az ember valameddig, és máris idegenben van. Átnéz az ember, mondjuk, egy kerítés felett, és arra gondol, az ott igazán lehetne a miénk is. Ilyeneket gondol, sajnos, az ember. Vajna Ádám